Szegedy-Maszák Mihály 1943. június 23-án született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol?magyar szakán 1966-ban szerzett tanári diplomát, majd posztgraduális tanulmányokat végzett a Cambridge-i Egyetemen. Diplomájának megszerzése után 1981-ig a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetében dolgozott tudományos munkatársként, illetve főmunkatársként, majd az ELTE művelődéstörténeti tanszékének docense, 1990-től egyetemi tanára, 1992?94-ben a 19. századi irodalom tanszékvezetője, 1994-től a Bölcsészettudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezető egyetemi tanára lett. Kutatási területe a regényelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és a magyar irodalom 19. századtól napjainkig tartó története volt.
Magyarországi katedrája mellett számos külföldi egyetemen is tanított vendégprofesszorként. Az irodalomtudományok kandidátusa lett 1978-ban, akadémiai doktori értekezését 1989-ben védte meg. Az MTA levelező tagjává 1993-ban, rendes tagjává 1998-ban választották. Számos tanulmányutat tett Párizsban, az Egyesült Államokban és Angliában. A bloomingtoni Indiana Egyetem vendégtanára, majd tanszékvezető professzora volt 1984-ben, 1987-ben, majd 1988?1990-ben. Középiskolai irodalmi tankönyvek szerzője, 1985-től a Hungarian Studies, 1992-től a Protestáns Szemle főszerkesztője, 1995-től pedig az Európai Akadémia tagja volt.
Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték: 1994-ben elnyerte Az Év Könyve-jutalmat, 2008-ban a Nemes Nagy Ágnes-esszédíjat, 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, majd 2003-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyar irodalomtudomány korszerű arculatát is befolyásoló, nemzetközileg elismert tudományos tevékenységéért, Kemény Zsigmondról, Márai Sándorról, Ottlik Gézáról írt monográfiáiért.
Szegedy-Maszák Mihály kiemelkedő irodalomtudományi teljesítményét olyan elképesztő művészeti tájékozottság támogatta, amely a zenétől a képzőművészeten át minden fontosabb művészeti ágban páratlan volt ? méltatta a Széchenyi-díjas tudóst pályatársa, Kulcsár Szabó Ernő. Mint hozzáfűzte: ez a széleskörű tájékozottság mind beépült Szegedy-Maszák irodalomtudományi munkásságába, a kutató ezért utánozhatatlanul tudott gondolkodni a magyar irodalomról. ?A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján igazodási, tájékozódási pont volt számunkra, olyasvalaki abban a sivár környezetben, aki európai módon gondolkodott? ? emlékezett az egykori pályatársra Kulcsár Szabó Ernő.
Elmondása szerint Szegedy-Maszák fordulatot idézett elő az irodalomtudományban, az ő példája nyomán a magyar irodalmi gondolkodás közelebb jutott a szövegekhez. Szegedy-Maszák Mihály munkatársként olyan volt, mint egy ?nagyobb testvér?, aki tapasztaltabb, horizontja tágasabb ? szólt egykori kollégájáról az irodalomtörténész, hozzátéve: ?a legtöbbet akkor tudtunk tenni, mikor együtt szerkesztettünk olyan köteteket, amelyekben a fiatalabb alkotókat sikerült nemzetközi fórumokhoz juttatni?.
Forrás: MTI
Fotó: Wikipédia
