img_3880_600x449
Fotó: Kőmives András

Szervátiusz Tibor 1930-ban Kolozsváron született, 1977 óta élt és alkotott Budapesten. Első mestere, a szintén szobrász édesapja, Szervátiusz Jenő volt, akinek művészetéből átvette és továbbfejlesztette a népi fafaragást és a székely népművészet szobrászati elemeit. A művész a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Vetró Artúr volt. Első önálló kiállítása 1953-ban volt Bukarestben. Az ?50-es években elsősorban népi témák foglalkoztatták: moldvai, gyimesi csángók, csíki székelyek ihlette modorban fából készítette szobrait, azonban a nyugati modern művészettel való találkozás indította új utakra. Vas- és bronzszobrokat is készített, ugyanakkor domináns anyaga a fa és a kő maradt; egyéni szobrászati formanyelvét elsősorban ezek körében alakította ki. Sokoldalú művészként több stílusban is alkotott az expresszionizmustól, a geometrikus absztrakción át, a törzsi művészetre emlékeztető szobrokig. Több szoborciklus, számos történelmi ihletésű szobor és jelentős köztéri alkotások kerültek ki műhelyéből. Művészi céljairól így vallott:

?Művészetet magyart, de egyetemesen emberit kell teremtenem. Úgy kell a szobrászatban alkalmaznom a század plasztikai törvényeit, hogy általuk ennek a népnek a nyelvén, ennek a népnek a múltját, történelmét, tragédiáit, katartikus élményeit fogalmazzam meg.?

Figurális szobrai erősen kötődnek a természeti-tapasztalati valósághoz, Közép-Európa történelméhez, az emberi humánumhoz. Harmóniaszobrai a népi művészetből kiinduló figurákat, népszokásokat örökítenek meg. Portréi összefoglalások, idolok, ?lét-portrék?; szellemi kiválóságaink, történelmi elődeink arcát jelképpé formálják. Több szobrot is készített Petőfi Sándorról, Ady Endréről, Bartók Béláról és Szabó Dezsőről. Számos kiállítása volt Magyarországon és külföldön. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon Európán kívül az USA-ban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is.

Download.aspx
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Jelentősebb köztéri szobrai között szerepel a Tiszta forrásból című alkotás, amely Kecskeméten, a Kodály Intézet előtt látható. A szobrot 2016-ban adta át többek között dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki az átadón e szavakkal méltatta a művészt: ?Szervátiusz Tibor olyan nyelven alkot, amely a legmélyebb magyar tiszta forrásból táplálkozik, mégis ízig-vérig kortárs, friss és időszerű, csöppet sem poros, sohasem elavult?.

Szervátisz Tibort munkásságáért többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével (1992), Kossuth-díjjal (2001) és Magyar Örökség-díjjal (2003) tüntették ki. A művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros Önkormányzata a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Az alkotó emlékére özvegye, Szervátiusz Klára ösztöndíjat alapított, amelyet a Szervátiusz Alapítvány minden évben egyszer ítél majd oda tehetséges, rászoruló pályakezdő képzőművészeknek. ?Férjem iránt érzett nagy szeretet által vezérelve, a tőle kapott felelősséggel a nemzeti művészet ügye iránt, úgy határoztam, hogy a búcsúzás dátumával ? 2018. május 15. ? megalapítom a Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat? ? mondta el az ösztöndíj kapcsán az özvegy, majd kiemelte: mindezt abból a célból teszi, hogy ?ne csak a művészete legyen halhatatlan Szervátiusz Tibornak, de igaz embersége és jósága is?.


Szervátiusz Tibort május 15-én, 15:00-kor a Fiumei úti sírkert művészparcellájában helyezik örök nyugalomra.

 

Kultúra.hu

Forrás: wikipedia.org, MTI