A Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely Kultúrák és korok Budán című új időszaki kiállítása Budapest történetének hét különböző szakaszát mutatja be a 9. századtól a 20. századig. A sokféle inger nagyon gyorsan beszippantja a látogatót, aki úgy érezheti, mintha egy időgépben járná be a főváros történelmének legfontosabb időszakait.

Első pillantásra nem tűnik rendhagyónak a kiállítás: a térbe helyezett építményekkel hét egységet különítettek el, ezek a tematikai részek kalauzolnak minket végig Budapest történetén a Honfoglalástól kezdve egészen a Kádár-korig.

Aztán elég hamar feltűnik, hogy különféle felvételek törik meg a csendet. Kis idő múlva pedig arra is rájövünk, hogy a hangok egyáltalán nem random jelentkeznek, hanem sorban. Mindegyik tematikai egységhez tartozik egy apró felvétel. Ezek indulását a vitrinek szivárványszínű megvilágítása jelzi, a fények az ott kiállított tárgyakat is izgalmasan vibrálókká teszik. Kicsit többek lesznek így, mint puszta múzeumi tárgyak.

Buda városának nagypecsétje, 1292.

Nagyon izgalmas, ahogy a térben levő sokféle inger megpróbálja a látogatót beszippantani és az adott korba repíteni. Olyan, mintha egy időgépben járnánk végig ezer évet. Ez a kiállítás így már nem egy statikus, Budapest történetét szárazan közlő tárlat, hanem olyan, ahol fények, hangfelvételek, animációk teszik teljessé a befogadói élményt. E látványeszközök pedig nem pusztán szórakoztató effektekként működnek, hanem plusz információt adnak a leírásokhoz, árnyalják azokat.

A rövid bevezető mellett megtekinthetjük Buda városának nagypecsétjét 1292-ből, majd a történet a honfoglalástól kezdődik. A leírásból kiderül többek között, hogy a pannóniai római birodalom összeomlását követően az óbudai Aquincum területén hun-germánok, majd avarok laktak. Majd a 9. században a honfoglaló magyarok is megtelepedtek a mai Budapest területén. Ezt a szöveget illusztrálja egy honfoglaláskori nyakperec és négy darab, finoman megmunkált, csepp alakú ingnyakveret a 10. századból. Az animáció a megérkező hunokat, a jurtában lakó őseinket és Kárpát-medencét tárja elénk, amelyet patadobogás, harcok hangjai, valamin avar és ősmagyar beszéd tesz teljessé.

Honfoglaláskori nyakperec és ingnyakveretek

Az időben továbbhaladva IV. Bélához érkezünk, aki a mongol invázió pusztításait követően a Vár-hegyen megalapítja Budát. A város gyors fejlődésnek indult, a Duna túlsó partján fekvő Pest is újjáéledt. A korábbi Buda városának fejlődése viszont megtorpant, Óbuda néven élt tovább. A leírás kiemeli, hogy a budavári királyi palota és udvar középkori fennállásának legfényesebb korszakát Mátyás király ideje alatt élte. Ő volt, aki meghonosította az itáliai reneszánsz kultúrát. A felhangzó jelenetben egy asszony olasz nyelven sorolja portékáit, majd egy úr már magyarul Bizáncból hozott csecsebecséit kínálja a vásárban. Az animáción a királyi palota és környéke látszik, a kiállított műtárgy pedig egy lovagot ábrázoló kályhacsempe a 15. századból. 

Lovagot ábrázoló kályhacsempe a 15. századból

Egészen elmerülnénk ebben a hangulatban, azonban elérkezik 1541. Buda elfoglalása. A főváros egy török határvidéki erődvárossá degradálódik. A kiállítás remekül érzékelteti, ahogy a város keleties külsőt öltött. Az animáción a Gül baba türbéjéből kitekintve egy dzsámikkal, mecsetekkel „díszített” város tárul elénk, a felvételen török beszéd hallatszik. Nagyon különleges az itt kiállított ibrik, a rézkorsó, amely szerencsésen megmenekült, így most gyönyörködhetünk vésett növényi, leveles, indás, virágos motívumaiban.

Ibrik

Ezután a fővárossá válás útján haladunk tovább: a visszafoglalás után a város nehezen állt talpra. Megkezdődtek a betelepülések, Budára katolikus németek, Pestre szerbek, görögök és magyarok. A két város vidéki, barokk kisváros képét öltötte, sok földszintes vagy egyemeletes házzal. Ezt látjuk is az animáción, a hangfelvételen pedig maga Csokonai Vitéz Mihály jelentkezik, aki épp árulja és felolvassa a költeményeit. Többek között elhangzik az Egy fiatal házosúlandónak habozása című humoros költeménye is. A vitrinben pedig a Budai Szentháromság-emlékre adakozókat feltüntető album tekinthető meg, az emlékmű tervével.

A Szentháromság emlékműre adakozók albuma

Megérkezünk a hosszú 19. századba, amikorra Buda és Pest az ország politikai, gazdasági, kulturális központjaivá váltak. Szó esik a Nemzeti Múzeum megépüléséről, az 1848-as forradalomról, a kiegyezésről, azonban az igazi nagy fordulatot itt az 1873-as városegyesítés és az azt követő építkezések jelentik. Az animáción egy képzeletbeli villamossal haladunk végig a városon. A háttérben feltűnnek a várost meghatározó épületek: a Nyugati pályaudvar, a Bazilika, a Hősök tere, az Andrássy út, a Halászbástya, a Citadella, a Lánchíd. A vitrinben egy gyönyörű díszserleget láthatunk, Lampl Hugó fővárosi főszámvevő jubileumi ajándékát. Közben egy színházi próba hangjait halljuk: Madách Imre Az ember tragédiájának egyik jelenetét próbálják. Ez a felvétel a megszületőben lévő kulturális életről, a színházak megalakulásáról is mesél.

A díszserleg

A következő egység a világháborúk idejét taglalja, ami egyszerre jelentett gazdasági élénkülést és az életkörülmények romlását. Az Orion rádióval illusztrált rész a tömegközlekedés fejlődéséről, a beépítésekről, a repülőtér megépítéséről szól. A hanganyag pedig a megfigyeléses diktatúra hangulatát festi le. 

A Kádár-korról szóló rész a záró egység. Ez a panel- és aluljáróépítésekre helyezi a fókuszt. A vitrinben egy retro Gazdálkodj okosan! társasjáték szerepel, a hangfelvételen pedig egy rikkancs a Népszava legfontosabb híreit kiáltja a világba…

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond