Évről évre olyan filmtörténeti gyöngyszemeket hoz el a magyar közönségnek a Budapesti Klasszikus Film Maraton, amelyeket sem előtte, sem utána nem lehet nagyvásznon látni. Az idei fókusz Budapest, Bécs, Hollywood alkotóin lesz. A nyitónapon, szeptember 13-án az Uránia moziban láthatja a közönség az Oscar-díjas Kertész Mihály egyik remekművét, a King Creole-t, amelynek főszerepében Elvis Presley – saját bevallása szerint is – élete legjobb színészi alakítását nyújtja a szintén nagyszerű Walter Matthau mellett.

A Szent István téren, a szabad ég alatt élvezhetik újra a nézők a negyven éve bemutatott Szárnyas fejvadászt, illetve itt vetítik a legsikeresebb magyar rajzfilmet, a Macskafogót is, ahol a szervezők a legkisebbeknek Safranek-, Teufel- és Grabowski-álarcot osztanak ki, és arra buzdítják a közönséget, hogy hangosan mondják a legendás figurákkal együtt a film nagy poénjait.

Szintén a bazilika előtti óriásvásznon élvezheti a közönség a Győri Filharmonikus Zenekar koncertjével az 1914-es A tolonc című Kertész Mihály-filmet Jászai Marival a főszerepben, valamint az amerikai filmművészetet megreformáló Szelíd motorosokat is. Az örök szabadságvágynak emléket állító klasszikus az 1956-ban kivándorolt magyar operatőr, Kovács László munkáját dicséri. A neves alkotó visszatérő szereplője lesz a 2022-es maratonnak. Látható lesz tőle a szabad fegyverviselés és az elszabaduló erőszak összefüggéseire rátapintó Célpontok, továbbá a Papírhold és a Szelíd motorosok után szintén Dennis Hopperrel készített Az utolsó mozifilm.

A közönség igazi meglepetésként láthatja majd a róla és operatőr barátjáról, a Hollywoodban szintén nagy karriert befutó Zsigmond Vilmosról szóló Nincs szükség feliratra: László és Vilmos című, személyes emlékeket idéző dokumentumfilmet is.

A filmmaraton számtalan alkalmat ad az alkotókkal való találkozásra is. Eljön Budapestre a cannes-i fesztivál és a Lumière Intézet igazgatója, Thierry Frémaux és élő narrációjával mutatja be le a Lumière! – A kaland kezdete című filmjét, amiben a Lumière fivérek által forgatott felvételek fennmaradt, digitálisan restaurált képkockáit fűzte össze egyetlen alkotássá, utána pedig az egyik utolsó francia némafilmet fogja bemutatni, amelyet Szabó Ádám harmonikaművész kísér zenéjével.

Szintén páratlan hangulatú filmélménynek ígérkezik a Dögkeselyű bemutatója, amelyet András Ferenc rendező és Ragályi Elemér operatőr fog felvezetni. A Napló gyermekeimnek vetítésén Bánsági Ildikó vesz részt, az elragadó Galambos Erzsi az első filmszerepéről, a Csendes otthonról mesél majd a film vetítése előtt, míg a Sziget a szárazföldön előadásán Ember Judit rendező, illetve Ragályi Elemér operatőr köszönti a nézőket.

A 65 éves Pannónia Filmstúdió animációs remekműveit kísérő beszélgetésben Ternovszky Béla és Orosz István rendezőktől, Bacsó Zoltán operatőrtől és Kő Edit gyártásvezetőtől hallhatnak kulisszatitkokat az egykori legendás filmstúdióról.

A tengerentúli álomgyár hozzájuk hasonlóan sokaknak adott lehetőséget tehetségük újbóli kibontakoztatására, miután maguk mögött hagyták Európát. Az egyik legsikeresebb korai magyar hangosfilmet, a Hyppolit, a lakájt jegyző rendező, Székely István is Amerikában folytatta karrierjét. Az idei fesztiválon az Üres diadal című film noir-ja bizonyítja, hogy nem csupán komédiák készítéséhez volt érzéke. A könnyű műfajban maradandót alkotó Szőke Szakáll viszont maradt a kaptafánál. Hollywoodi vígjátékai közül a Karácsony Connecticutban lesz megtekinthető a Budapesti Klasszikus Filmmaratonon, amelyben a séf bőrébe bújva „tanította” meg Amerikát a magyar gulyás szeretetére.

Kertész Mihály gazdag hollywoodi és azt megelőző pályafutásának alkotásaiból is bő merítést nyújt az idei program. Műsorra tűzik tőle a Hét tenger ördögét, a Tengeri farkast, A botrány szelét, a Casablancát, a még Európában forgatott némafilmjei közül a Pesten, Jászai Marival készített A toloncot, illetve a Bécsben felvett Az ifjú Medardust.

A Nemzeti Filmintézet szervezésében megvalósuló Budapesti Klasszikus Filmmaraton kiemelt támogatója a Mol.

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs