A civilizáció egyik feltétele valamiféle írásbeliség. Amikor írásos feljegyzések születtek ? akár agyagtáblán vagy papiruszon, később papíron, vagy bármi módon ? azok fontos ügyek voltak, ezekre később is szükség lehetett. Ezeket valakinek felelősen meg kellett őrizni, ezért a társadalmakban az egyik legrégebbi intézményrendszer a levéltár, vezetőjének lenni pedig olyan bizalmi állás volt, ami kötelezettségekkel és kiváltságokkal járt együtt.
A BFL főigazgatója, Dr. Kenyeres István szakavatottként kalauzol a főváros múltját őrző Teve utca 3-5 szám alatti modern épületben.
Milyen múltra tekint vissza ez a levéltár, és mi a feladata?
A XVII. század végétől, a török kiűzése után már működött levéltár, a következő századtól pedig levéltárosokat is alkalmaztak. 1873-ban létrejön Budapest, akkor a levéltárakat is összevonják, de így, mint levéltári hivatal csak 1901-ben jön létre.
2004-ben a modern kor igényeinek megfelelő épületbe költözött intézményünk. Budapest Főváros Levéltára besorolása általános levéltár. Ez azt jelenti, hogy az illetékességi körébe tartozó önkormányzati és állami iratokat egyaránt feladata gyűjteni.
A hivataloktól mindent eredeti formában kell megkapnunk, ma az iratok nagy része még papíralapú. Az őrzött iratanyagot folyamatosan digitalizáljuk, jelenleg kb. hárommillió oldalnyi digitalizált anyagunk érhető el az interneten.
Emellett egyfajta iratkezelés ellenőrzést is végzünk, hiszen kimegyünk önkormányzatokhoz, állami szervekhez, és leellenőrizzük az iratok kezelésének és tárolásának módját, illetve átvesszük ami maradandó értékű, ami pedig nem az, a mi hozzájárulásunkkal selejtezhető ki.
Feladatunk nemcsak az átvétel, a megőrzés, hanem a szakszerű publikálás is. Tudományos könyveket, forráskiadványokat, évkönyveket manapság is kiadunk, konferenciákat is szervezünk, de már az internet a közzététel fő eszköze. Sajnos még így is csak anyagaink töredéke, 1-2 %-a publikált. Évente kb. 200 ezer felvételt készítünk, emellett a meglévő mikrofilmeket folyamatosan digitalizáljuk. Reméljük, pár év múlva akár húszmillió oldal iratunk is elérhető lesz majd a neten.
Mióta működnek kiállítóhelyként is?
Régen a levéltárak nem voltak ennyire nyitott intézmények, a 70-es évektől kezdődött, hogy kiállításokat is rendeztek bennük. Ez a levéltár már úgy épült, hogy külön kiállítótermet építettek, így évente 3-4 kiállításunk is van. Minden évben másfajta tárlatokat szervezünk, attól is függően, hogy éppen milyen évfordulót ünneplünk, vagy mire van pályázati lehetőség.
Kiállításaink ragyogó alkalmat adnak arra, hogy bemutassuk azokat a levéltári dokumentumokat, amiket őrzünk, és amelyek ? bármilyen érdekesek is ? nem elég széles körben ismertek. 2012-ben az egyik nagyon jól sikerült kiállításunk a Székely Nemzeti Múzeummal közösen rendezett Kós Károly kiállítás volt.
Ebben az évben két fontos évfordulóra emlékezünk kiállítással, az egyik a 70 éve történt holokauszt, a másik az Ybl centenáriumi emlékév. A most látható Széttépett esztendők című kiállítás, - ami a holokauszt budapesti megéléstörténetét próbálja meg bemutatni ? főleg magániratok felhasználásával és közzétételével jött létre. Törekedtünk arra, hogy eredetiek legyenek, ne másod-harmad kézből származó történeteket mutassunk be.
Ősszel lesz a következő, egy nagyszabású Ybl-kiállításunk. Érdekes egyébként, hogy az utóbbi időkben rendezett kiállítások valamiféle módon az építészettörténethez kapcsolódnak, ami szerencse, mert az ezekhez kitett anyagaink ? épülettervek, térképek ? sokkal látványosabbak.
A kiállítások hivatali időben, mindenki számára ingyenesen látogathatók.
Mi minden található meg egy levéltárban?
Minden olyan iratnak, aminek hosszú távon fenn kell maradnia, vagy azért mert történeti értékkel bír, vagy azért mert valamilyen jogot biztosít, 15 év elteltével közlevéltárban a helye.
Ha feltennénk azt a kérdést, melyek a legfontosabb levéltári anyagok, akkor azt kell mondanunk, hogy az anyakönyvek, mert azok a bizonyítékai annak, hogy egyáltalán élünk a földön. De természetesen más fontos iratok is léteznek, ezért mi őrizzük Budapest egész területén az önkormányzatoknál és állami szerveknél keletkezett, maradandó értékű iratokat, melyeket ? fontossági elbírálás után, keletkezésük után tizenöt évvel ? át kell adniuk a levéltárnak.
Elsősorban illetékességből gyűjtjük az anyagokat, de minden más számunkra értékes irat is érdekel minket, legyen akár magán, akár családi jellegű. Nem csak híres családok régi irataira vagyunk kíváncsiak, éppen olyan kordokumentum lehet egy gyári munkás valamikori igazolványa is. A régi naplók, vagy egykori papíralapú levelezés is nagyon érdekes számunkra, fontos hogy a még fellelhető ilyenfajta emlékek bekerüljenek hozzánk. Magánszemélyektől szívesen vesszük a felajánlásaikat, de vásárolunk is, létezik egy éves keretösszegünk erre a célra.
Budapest Fővárosi Levéltára azon kevés levéltárak közé tartozik, amelyeknek van külön fotótára, itt szisztematikusan gyűjtjük a Budapestre vonatkozó fotókat, képeslapokat, emellett az iratok között is nagyon sok fotónk van.
A jelenleg kb. 33 ezer iratfolyóméternyi, folyamatosan gyarapodó levéltári iratanyagban számos olyan dokumentumot őrzünk, ami nemzetközi érdeklődésre is számot tart.
Ki tekinthet be az iratokba?
A jogszabály alapján Magyarországon minden levéltárban mindenki ingyen kutathat, nincs beiratkozási díj, és külön engedély sem szükséges. Nyilván minden csak helyben olvasható, bár másolatok készíthetők. A levéltári törvény előírja, hogy egyes irattípusok hány év elteltével kutathatók, ezt figyelembe kell vennünk.
Természetesen a tudományos kutatók külön elbírálásban részesülnek. Történészek számára a levéltári iratanyag kiapadhatatlan forrásként szolgál a kutatáshoz, már csak azért is, mert egy-egy történelmi esemény vagy jelenség ? elég, ha a közben lezajlott politikai változásokra gondolunk ? új és új szempontból kerül megközelítésre, még akkor is, ha már azt a kérdést számtalanszor feldolgozták. Ilyenkor az új kutatást célszerű mindig a legelejéről, vagyis az adott korból megmaradt dokumentumoknál kezdeni, ennek helyszíne pedig a levéltár.
Amit szeretnénk, hogy még többen használják érdeklődésből a levéltárat, ezért digitalizálunk minél több iratot, ezért van hosszított nyitvatartásunk. A kutatótermünk egy héten kétszer este hétig is nyitva van, hiszen nemcsak azokat várjuk, akik professzionálisan kutatnak, hanem azt is, aki mondjuk munka után szeretne bejönni családfát kutatni. Modern adatbázisokat építettünk ki, aminek az lett az eredménye, hogy mára már a kutató forgalmunk a többszörösére nőtt. Egyébként nyugaton már hétköznapinak számít, és mi is arra törekszünk, hogy az emberek kutassák a felmenőiket, tisztában legyenek a múlttal, megtudják azt, hogy ők mitől és kitől váltak azzá, amivé.
Tölgyesi Tibor
