A Nemzeti Filharmonikus Zenekar elődje, a Budapesti Hangversenyzenekar 1930. december 5-én tartotta első koncertjét. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében tartott előadást Zsolt Nándor vezényelte. 1952-ben az Országos Filharmónia fennhatósága alá került és ekkor vette fel az Állami Hangversenyzenekar nevet. Főzeneigazgatója Ferencsik János lett, akinek halála után a japán Kobajasi Ken-Icsiróval töltötték be ezt a tisztséget. 1998. január 1-jétől az együttes különvált az énekkartól, s Nemzeti Filharmonikus Zenekar néven működött tovább. Kobajasi örökös tiszteletbeli elnök-karmester lett, míg a tényleges vezetést Kocsis Zoltán vette át. A zenekar élén korábban olyan kiváló karmesterek váltották egymást, mint Dohnányi Ernő, Fricsay Ferenc, Vaszy Viktor, Ernest Ansermet, Sergio Failoni, Willem Mengelberg, Francesco Mollinari, Fernando Previtali és mások. 2002. január 1-jével Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár néven közhasznú társasággá alakult.
