A képviselők nagy többséggel egyszerű kézfelemeléssel szavazták meg a törvényt, amely alapján egy év börtönnel és 45 ezer euró pénzbírsággal lehet büntetni a népirtás tagadóit és azokat, akik "erőteljesen kisebbíteni próbálják" ezt a tényt. Törökország előre tiltakozott a törvény miatt, és az elfogadása után nyomban hazahívta konzultációra párizsi nagykövetét, és figyelmeztetett, hogy ennek "súlyos következményei" lesznek a gazdasági és politikai kapcsolatokban.
Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a hét végén kijelentette, hogy "aki népirtást akar látni, annak vissza kell fordulnia, és megnézni saját piszkos és véres történelmét". Ezzel a francia gyarmatosításra utalt. Örményország külügyminisztere háláját fejezte ki a nemzetgyűlésnek és a francia népnek.
A törvényt a szenátusnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba lépjen. Ez nem vehető biztosra, mert egy hasonló, az alsóházban megszavazott tervezetet a felsőház öt évvel később, az idén tavasszal elutasított. Formailag a törvény az összes, Franciaországban népirtásnak minősített eset tagadását tiltja, vagyis a holokausztét is, de azt már korábban becikkelyezték.
A francia kormány már 2001-ben népirtásnak minősítette az 1915 és 1917 között lezajlott tömegmészárlást, amelyben az örmény fél szerint 1,5 millióan vesztették életüket, de nem szankcionálta annak tagadását. Törökország szerint mindössze 500 ezren haltak meg ebben az időszakban, és őket is az első világháború áldozataiként tartja számon.
