Hazánk történelme közös örökségünk; ismerete összeköt bennünket, erősíti hazaszeretetünket, meghatározza identitásunkat. Emlékhelyeink a magyar múlt nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedő helyszínei.

Angyalszobor a Fiumei úti sírkertben, a felvétel az Angyalok útján című éjszakai, zseblámpás túrán készült

Vác, Hétkápolna, honvédemlékmű és rabtemető

Vácon egyetlen helyszínen három történelmi eseménynek is emléket állítottak. Az első kegytemplomot a Salamon király és unokatestvérei, I. Béla király fiai, Géza és László közötti belháború 1074-es, mogyoródi csatájának emlékére alapították. A legenda szerint Géza az ütközet előtt fogadalmat tett, hogy győzelme esetén templomot emeltet a Boldogságos Szűz tiszteletére. Miután győzött, agancsán gyertyával szarvas jelent meg előtte, és ezzel kijelölte a templom helyszínét. A török időkben a templom elpusztult. Csak a közeli forrás őrizte az emlékét, amelynek gyógyító hatást tulajdonítottak. A ma is álló kegytemplomot Migazzi Kristóf váci püspök építtette a régi kápolna helyére 1711-ben, amely 1815 óta búcsújáró hely is. 1769-ben a váci kanonok Mária hét örömét és bánatát megörökítő képoszlopokat, stációkat állíttatott itt, ez a Hétkápolna elnevezés eredete.

Az 1849-es szabadságharc tavaszi hadjárata győzedelmes váci csatájának az emlékműve is a ligetes területen található, akárcsak a deákvári rabtemető, ahol 1945 és 1959 között a váci börtönben elhunyt, elsősorban politikai foglyokat temettek el jeltelen sírokba. A 2000-ben elindult feltárásban azonosították a koncepciós per áldozatává vált Hóman Bálint politikus, történész földi maradványait is.

A váci Hétkápolna

Mezőtúr, Református Gimnázium és Könyvtár

Mezőtúr a 16. században az alföldi régió gazdasági és szellemi központjának számított. Ősi gimnáziumát 1530-ban alapította Túri Szabó Lukács, alias Circator és Túri Sánta Jakab, Wittenbergben tanult prédikátorok. Alapításától fogva virágzó iskola volt, ahova az ország távolabbi pontjairól, a Dunántúlról, Erdélyből és Felvidékről is érkeztek diákok.

A könyvtár egyidős az iskolával. Az alapítók Wittenbergből magukkal hozott könyveikkel alapozták meg a gyűjteményt. Gyarapodása az öregdiákok adományai és az iskola vásárlásai révén folyamatos volt, manapság a múzeumi könyvtár állománya 12 ezer kötet. Tetemes köztük az egykor az iskolában tanító, esetleg íróvá, tudóssá vált tanulók műveinek mennyisége. Különösen értékesek Szép Ernő Első csokor és Tamkó Sirató Károly Az Élet tavaszán című verseskötetei, amelyek 1902-ben és 1921-ben Mezőtúron jelentek meg, amikor még az alma mater diákjai voltak.

A mezőtúri Református Gimnázium és Könyvtár

Balassagyarmat, Vármegyeháza

Balassagyarmat 1790-től volt Nógrád megye székhelye. Az U alakú, egyemeletes, klasszicista épület a kor híres építésze, Kasselik Ferenc tervei alapján készült 1832 és 1835 között. 1950-ig a megyeközpont működött benne, akkortól Salgótarján lett a megyeszékhely. Vármegyei hivatalnokként Madách Imre és Mikszáth Kálmán is dolgozott itt egykor. 1919. január 27-én a Vármegyeházán zajlott a közalkalmazotti gyűlés, a csehszlovák igazgatás kiépítésével szembeni ellenállás szimbolikus eseménye. Balassagyarmat a megszálló csapatok január 29-i kiveréséért a Civitas Fortissima, a legbátrabb város címet kapta. Az épület homlokzatát 2017-ben újították fel, ekkor került vissza rá az 1950-ben eltávolított „Nógrád a közügyért” felirat.

A balassagyarmati Vármegyeháza

Cegléd, Huszárlaktanya

A ceglédi császári és királyi huszárlaktanya 1905-ben, Tóásó Pál tervei alapján épült. A több épületből álló létesítményben három század lovasság és egy osztálytörzs helyezkedett el. A második világháború végén, 1944 novemberében a szovjet hadsereg foglalta el a területet, ahol 1946 nyaráig a Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora működött. Több mint kétszázezer hadifogoly és civil tartózkodott itt hosszabb-rövidebb ideig. Közülük legalább ötezren vesztették életüket az embertelen körülmények és a kegyetlen bánásmód következtében.

A hazánkban „ideiglenesen állomásozó” szovjet hadsereg a fogolytábor megszűnése után is a birtokában tartotta az épületeket: egy harckocsiezredet és egy vegyvédelmi zászlóaljat szállásoltak el bennük. 1991-es kiköltözésük után az épületek magántulajdonba kerültek. A házak egy része új funkciót kapott, felújították őket, néhány azonban igen rossz állapotban van.

A szovjetek kivonulása után derült ki, hogy a huszár-és a páncéloslaktanya épületeinek tégláin megmaradtak azok a feliratok, amelyeket az egykori hadifoglyok véstek beléjük, írtak-rajzoltak rájuk. Ezek többsége a második világháború után keletkezett, de az épületek történetének kezdeti idejéből is fennmaradtak ilyenek. A több mint négyezer felirat egyedülálló emlék Magyarországon: a rövid üzenetek történelmünk egyik tragikus korszakának megrázó dokumentumai.

A ceglédi huszárlaktanya

Sóly, református templom

A sólyi templom az ország egyik legrégebbi falusi temploma. 997-ben Sóly és Királyszentistván települések között zajlott Koppány és István sorsdöntő ütközete, amelynek Koppány bukása és felnégyelése lett a következménye. Egy 1009-ből származó királyi okirat alapján a sólyi fogadalmi kápolna az egyetlen olyan templom az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez kötődik. Szentélye és hajójának nagyobb része eredeti állapotában maradt meg. A 16. század végétől a református egyház használta, fakazettás mennyezete 1894-ben az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe került. Külseje barokk stílusú. A feltáró munkák során középkori falfestményeket, a padozat alatt pedig középkorból származó csontvázakat és fegyvermaradványokat találtak.

A sólyi református templom

Budapest, Trefort-kert

A budapesti Trefort-kert az újkori magyar közoktatás egyik legfontosabb helyszíne, az egyetemi campus létrehozását támogató Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterről nevezték el. A kertben az ekkor még egy karon folyó bölcsész- és természettudományi, valamint kisebb részben az orvosi, az állatorvosi képzésnek és négy évtizeden át a Műegyetemnek is helyet adó épületek álltak. Az egykor a Grassalkovichok tulajdonában lévő telket 1809-ben vásárolták meg az egyetem füvészkertje számára, amely 1847-ig működött itt. A kiegyezés után az oktatás bővülő helyigényét az egykori füvészkertben felépülő épületekkel oldották meg.

A Trefort-kert első épülete a Than Károly által vezetett Vegytani Intézet számára épült a heidelbergi egyetem mintájára, Wágner Károly tervei alapján. Az Élettani Intézetet 1874-ben adták át az orvosi karral közös használatra. Az Állat- és Ásványtani Intézet 1884-ben, a Fizikai Intézet 1886-ban épült meg, mindkettőnek Wéber Antal volt a tervezője. A Műegyetem számára épült kémiai épület (1882), valamint a Magyar Királyi József Műegyetem főépülete (1880–82) az Országházat is tervező Steindl Imre kiemelkedő jelentőségű munkái. A Műegyetem építészeti osztályának épületét (1891) Hauszmann Alajos, a Gólyavárat (1897), a Trefort-kert leghíresebb házát pedig Petz Samu tervezte. A Zsolnay-kerámiával díszített különleges épület a főként ebben az épületben tanuló elsőévesekről, a gólyákról kapta a nevét. A Trefort-kertben jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara működik.

A budapesti Trefort-kert

 A cím idézet Petőfi Sándor Magyar vagyok című verséből.

Nyitókép: Shutterstock/Geza Kurka Photo Video