Campus Hungary-konferencia a Balassi Intézetben

Simon Ágnes, a Campus Hungary Program szakmai vezetője előadásában a 2012-ben indult egyedülálló felsőoktatási projekt eredményeit ismertette. Mint elmondta, legfontosabb célkitűzéseik között a kétirányú mobilitás ösztönzése, illetve a magyar felsőoktatás külföldön való egységes képviselete szerepelt. A világ 92 országába 10385 fő (8683 hallgató és 1722 felsőoktatási munkatársa) juthatott el a 2.865.635.645 forintos összegű támogatásból. A statisztikai adatok azt is kimutatták, hogy a doktoranduszok 33, míg az OTDK-helyezettek 17 százaléka vett részt a programban, a kreditelismerés pedig átlagosan 40 százalékra tehető. A felmérések szerint a külföldről hazaérkező diákok 90 százaléka érzékeli a szakmai fejlődést, 84 százalékuk a szakmai kapcsolatok elmélyítését emelte ki, és a diákok 70 százaléka gondolja úgy, hogy jelentős mértékben fejlődtek nyelvi készségei a kint töltött idő alatt. Simon Ágnes arról is szólt, hogy 25 magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködve 20 oktatási vásáron képviselték hazánkat. A legutóbb Kínában és Japánban jártak, júniusban pedig a Nyugat-Balkán területeit célozzák meg.

Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója a kultúrdiplomáciai vonal erősítéséről és a kulturális kapcsolatok építéséréről és az interkulturális kommunikáció fontosságáról szólt, amely az országimázs építés eszköze is lehet. Hammerstein Judit előadásában arra is kitért, hogy az igényekhez alkalmazkodva külön figyelmet fordítanak a műszaki és természettudományos képzésekre. Az eredmények között a célországok bővülését is megemlítette, például Üzbegisztánban, Kambodzsában és Ecuadorban is jártak hallgatók.

Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár előadásában a magyar felsőoktatás színvonalának és kultúrájának reprezentálását, illetve a nemzeti kapcsolatok hálózatrendszerének fenntartását hangsúlyozta. A felsőoktatás, a kultúra és a tudomány világa egy olyan nemzetközi nyelv, ami sokak által érthető, ehhez kell megteremteni a megfelelő intézményrendszert ? húzta alá.

Dr. Kádár Judit, az Eszterházy Károly Főiskola nemzetközi ügyeinek igazgatója az intézményi szférában érzékelhető hatások között a közvetlen felhasználást, a bővülő módszertani tudást és a külföldi megjelenéseket említette. Tájékoztatójából kiderült, hogy a programnak köszönhetően olyan célországokba is eljuthattak a hallgatók, amelyekre eddig az európai uniós finanszírozási keretek között még nem volt lehetőségük.

Kisbáró Edina, a Tempus Közalapítvány pr koordinátora elmondta, hogy piackutatással és összegző tanulmányok készítésével vizsgálják a mobilitás tényezőit. Többek között a szervezet által működtetett szakértői műhelyek (PLA) munkájáról is beszámolt, amely a felsőoktatás nemzetköziesítését hivatott kutatni. A külföldi és hazai csoportok részvételével egyaránt működő plenáris üléseken a minőségbiztosítást, az idegen nyelvű képzéseket, a felsőoktatási intézmények és az üzleti szféra együttműködését, valamint az innovatív oktatási módszereket vitatják meg. A Tempus Közalapítvány az ország 7 régiójában 48 képzést nyújt 39 intézmény 849 felsőoktatási munkatársa számára ? ismertette a pontos adatokat a koordinátor. Hozzátéve, a hallgatóknak, sőt már a középiskolásoknak is tartanak ismeretterjesztő előadásokat.