Capella és calypso éjjele

Egyéb

Jazzlegendák címmel ad műsort a Művészetek Palotájának Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a világ egyik leghíresebb vokálegyüttese február 1-jén. A Swingle Singers mai, hét tagból álló felállásában csupa fiatal énekművész szerepel, akik közül még senki sem élt az eredeti Swingle megalakulásakor.

A zenekar története ugyanis több mint ötven évre nyúlik vissza: miközben egy énekegyüttes próbáján épp Bach Wohltemperiertes Klavierján dolgoztak, egyiküknek szvingelni támadt kedve a szólamában - így született meg a Swingle Singers 1962-ben.

Első albumuk, a Jazz Sébastien Bach 1963-ban jelent meg, és az Egyesült Királyságban, valamint az USA-ban is a listák élére tört, sőt a legjobb kórus kategóriában a Grammy-díjat is megnyerték. A barokk és klasszikus zene után a popot és a kortárs komolyzenét is átformálták saját stílusukra: koncertjeiken Mozart, Vivaldi és Händel jól megfér a török folkkal és Astor Piazzollával, a Beatlesszel és Beyoncéval, és persze az elmaradhatatlan slágerrel, Beethoven 5. szimfóniájával. 2009 óta saját nemzetközi a capella fesztivált működtetnek Londonban, és azóta ténylegesen meg is újították repertoárjukat, Björköt és Joni Mitchellt is műsorra tűzték.


Egzotikus latin dallamok

A karneváli zene ma élő legnépszerűbb képviselője, a svájci illetőségű Lord Mouse, amelyet tizenheten alkotnak. Az Oroszországból, Lengyelországból, Ausztráliából, Brazíliából, valamint az Egyesült Királyságból, Franciaországból, illetve az Amerikai Egyesült Államokból érkező - a régi trinidadi hagyományokat örző fiatalok jelentik a mai napig a világ egyetlen calypso big bandjét. A vidám banda nem törekszik ?modernitásra?, kerüli a fúziókat és az elektronikát. A dallamokban az afrikai rabszolgák, illetve a spanyol és francia telepesek karneváli ritmusai elevenednek fel.

Müpa/Kultúra.hu