Cézanne és Matisse bűvöletében ? SÁRKÁNY JÓZSEF

Egyéb

? Elégedett, hogy összesen 21 ezren váltottak jegyet a 2010. decemberi nyitás óta?

 
? Az utolsó, ingyenes napon érkezett 1700 kiállítás-látogató arra mutatott rá, hogy biztosan többen is megnézték volna a Nyolcakat, ha a kultúrabarát emberek jobb anyagi körülmények között élnének.
 
? Ezek szerint a belépőjegy ára irreálisan magas volt?
 
? 2000 forint volt a felnőtt, s 1000 a diákjegy. Szerintem ez elfogadható ár. Rá kellett döbbennünk arra, hogy csökkent az a vásárlóerő, amely kultúrára ennyi pénzt is tud áldozni. Ilyen kiállítás még nem született, és sokáig nem is lesz Pécsett, mert 100 millió forintot az EKF-en kívül nem tudunk, korábban sem tudtunk biztosítani egyetlen kiállításhoz. Nyugat-Európában a többszörösét is képesek egy hasonló tárlatra fordítani, még Magyarországon is, a Szépművészeti Múzeumban vagy a debreceni MODEM-ben. Szembe kell néznünk azzal, hogy a jelenlegi válságban nem csak az állam vonul ki a kultúrából, hanem a közönség is. Ha az állam megszorításokra kényszerül, nem kell csodálkozni azon, ha az állampolgárok is megragadják az ingyen kultúrafogyasztási lehetőségét.
 
? Még a bulvármédiában is megjelent, hogy a kiállított képek összértéke majdnem 40 milliárd. Gondolom, csak a műtárgyak biztosítása is hatalmas összeg lehetett.
 
? A képek értéke 40 milliárd forint volt ? a két Cézanne- és két Matisse-mű csak önmagában 20 milliárd ?, a biztosítási díj pedig erre az időszakra mintegy 25 millió forintba került.
 
? A Nyolcak kiállítása a magyar művészetnek egyik azon ritka pillanatát ragadta meg, amikor a világ művészetével szinkronban zajlottak az események Magyarországon is. Mi az, ami ezt lehetővé tette?
 
? 1910 körül a nyitottság és a befogadó jelleg dominált Budapesten. 1921-re ez a helyzet már megváltozott. A radikális, európai gondolkodású művészek egy része meghalt ? többek között Ady ?, mások pedig külföldre távoztak, Kassák köréhez csatlakoztak Bécsben, vagy Párizsban, Berlinben folytatták az életét, s csak a húszas évek közepén szivárogtak haza.
 
? A Nyolcak alkotásain túl bemutatták a művészeti csoport európai festészeti párhuzamait is. Melyeket tartotta igazán jelentősnek?
 
? Húsz művet sikerült megszereznünk a kiállításra ? Cézanne-, Matisse-, Kokoschka-képeket ?, az anyagi kereteink nem engedtek ennél többet. De ilyen méretű és alaposságú, ezt a csoportot és korszakot bemutató kiállítás még nem született Magyarországon, és sejthető, hogy sokáig nem is fog. A teljességre törekedtünk, a katalógusunkban megközelítőleg harminc tanulmány jelent meg magyarul és angolul a korszakról, a festők életútjáról, valamint a művészettörténeti párhuzamaikról.
 
? Több rendhagyó eseménnyel bővült a szokásos galériaprogram, volt hogy éjfélig is nyitva tartottak. Sikerült megidézni a képekhez szervesen kapcsolódó egykori miliőt?
 
? Rendszeres programokkal szerettem volna feleleveníteni az 1911-es, a Nemzeti Szalonban rendezett Nyolcak kiállítás hangulatát, ami persze nem sikerült tökéletesen, csak az árnyékát, a reflexióját tudtuk megmutatni. 1911-ben Ady Endre olvasott fel verseket, Bartók Béla és Kodály Zoltán zenélt, Lukács György tartott előadást. Nálunk zenetörténeti előadások, koncertek, tárlatvezetések zajlottak és sok gyerekfoglalkozást rendeztünk.
 
? A kiállítás anyaga mikor kerül vissza a tulajdonosokhoz?
 
? Nagy örömünkre szolgál, hogy a Szépművészeti Múzeum meghívta a Nyolcak szűkített változatát, mivel 2011. nyarára nem terveztek programot. Ilyen még nem történt: egy vidéki múzeumi tárlat anyagának másodbemutatója Budapesten legyen ? az ország első művészeti múzeumában. Ez rangot ad a kiállításnak és a Nyolcak csoportnak is.
 
? Milyen a kapcsolatuk a képeket kölcsönzőkkel?
 
? A művek egy részét magángyűjtők adták kölcsön, hihetetlen volt számomra a lelkesedésük, többen közülük csoportokat szerveztek Pécsre, buszokkal érkeztek a kiállításra, volt, hogy egyszerre hárommal is. Az, hogy a Tate-ből tudtunk két Matisse-t hozni, remek alkalom lett a kapcsolatfelvételre, az angol és francia kuríroknak megmutattam a pécsi múzeum kincseit; a Royal Acadamy of Artsból is jött két kurátor, ők 1890-1918 közötti Monarchia éveiről akarnak kiállítást rendezni 2014-ben. Nagyon dicsérték a tárlatot, a gyűjteményünket.
 
? Az épületben mi a következő programjuk?
 
? Két hónap múlva újra megnyitjuk a Modern Magyar Képtár XX. századi állandó kiállítását. Tárgyalunk modern baltikumi képzőművészeti tárlatról, cserébe kortárs magyar festészeti műveket vinnénk Tallinnba, Rigába. ?Megakiállításra? a jelen gazdasági körülmények között nem látok lehetőséget. A Nyolcak előkészítő munkálatai több évig tartottak, egy hasonló szintű eseményt Pécsett 2014-nél korábban nem lehetne rendezni. Pedig az épületünknek ez is feladata lenne: nagy reprezentatív kiállításokat létrehozni, csak az ehhez szükséges százmilliók hiányoznak, a mi szándékunk ehhez kevés.