Chalaban-koncert az évforduló jegyében

Két évtizede alapította meg a Chalaban együttest a Marokkóból Magyarországra érkezett Said Tichiti. A hazai világzenei színtér egyik meghatározó csapata eddigi húsz évét foglalja össze november 7-én a Müpa Fesztivál Színházában.

A Chalaban eredetileg egy dal címe, amelyet a rossz szellemek kiűzésére használtak a gnawa törzsnél. A fekete-afrikai és az iszlám zenei világ ötvözéséből született gnawa zenét ma már Marokkó sokrétű kultúrájának részeként tartják számon, és a kilencvenes évektől egyre többször bukkant fel nyugati zenei projektekben is. Magyarországi meghonosítása Said Tichiti és zenekara, a Chalaban nevéhez fűződik.

Said Tichiti párizsi tanulmányait követően, 1998-ban költözött Budapestre, majd nem sokkal később magyar és marokkói zenészeket maga köré gyűjtve alapította meg a Chalabant. Debütáló albumukat, a Nomadot azóta öt másik követte, a legutóbbi 2017-ben. Utóbbi, a berber, arab és fekete-afrikai zenei hagyományokat ötvöző Gleimim a zenekarvezető szülővárosáról kapta a nevét, és a muzsikus gyökereinek is emléket állít.

„Nagyon zárt kultúrából jöttem, korábban csak a marokkói zenei hagyományokat ismertem. Itt rengeteg zenét fedeztem fel a Kárpát-medencei zenei világtól a táncházakon és a balkáni muzsikán át a dzsesszig” – mondta Said Tichiti.

Valóban a sokszínűség jellemzi a Chalabant; az együttes tagjai, jöjjenek bárhonnan, megtalálják a közös zenei nyelvet. Ennek alapja egyrészt a kölcsönös tisztelet egymáshoz és egymás kulturális örökségéhez, másrészt a nyitottság, amivel teret és lehetőséget adnak az újdonságok kibontakozásának. „A Chalabanban az egyik legszebb, hogy a közös térben marokkói alapokon, de sok más kulturális hatást alkalmazva hozunk létre valami egészen újat.”

A november 7-i Müpa-koncerten az eddigi hat lemez tarka világába nyer betekintést a közönség. Az esten vendégek is lesznek: a zenészcsaládban felnőtt guineai gitáros-énekes, a világzenei expón, a Womexen is játszó Moh Kouyaté helyi mesterektől tanulta a muzsikálást, majd ezt ötvözte az őt Európában ért hatásokkal. Zenéjében Nyugat-Afrika ritmusai és a Mississippi-delta hangjai találkoznak a dzsessz és a funky elemeivel.

Két ifjú tehetség is feltűnik a színpadon: Emma és Naim Tichiti édesapjuk példáját követve foglalkoznak a zenével. Emma csellózik, Naim a bécsi zeneakadémián tanul hegedülni.

4 videó, amit érdemes megnézni a Chalaban-koncert előtt

Gleimim

A csapat legutóbbi, 2017-ben megjelent nagylemeze, a Gleimim Saïd szülővárosának állít emléket. A majdnem 200 ezer fős lakosságú, Marokkó déli részén elhelyezkedő város, amelyet a „sivatag kapujaként” is emlegetnek (hivatalos neve Guelmim), csak a helyiek használják a Gleimim becenevet.

Gnawa

A gnawa zene alapját a marokkói és nyugat-afrikai vallási és törzsi dalok adják, és tradicionálisan a rossz szellemek elűzésére szolgáló rituálékon csendül fel. A hagyományos afrikai húros hangszerekkel kísért dalok általában egy bekezdés vagy néhány sor ismétléséből állnak, és az énekesek akár hosszú órákig is kántálják őket. A világzenében a kilencvenes években vált népszerűvé, míg Magyarországon a Chalaban koncertjein találkozhatott vele először a közönség.

Échos du Sahara

Saïd és a marokkói filmrendező, Rachid Kasmi régóta barátok, így nem volt meglepő, amikor utóbbi azzal az ötlettel állt elő, hogy dokumentumfilmet szeretne forgatni a Chalabanról. Erre végül hosszú várakozás és tervezés után 2018-ban került sor. A másfél órás film nemcsak azt mutatja be, hogyan telnek Saïd napjai a magyar fővárosban, de elkíséri a zenekart dél-marokkói turnékörútjukra is. A képkockákon feltűnnek Saïd barátai és családtagjai is, és végigkövethetjük, ahogy a zenekar két másik magyar tagjával, Vázsonyi Jánossal és Torják Dáviddal felfedezik a hasszani zenét is.

Moh! Kouyaté

A zenészcsaládban felnőtt guineai gitáros-énekes, Moh Kouyaté neve ismerős lehet azoknak, akik figyelemmel kísérik a Womex világzenei expó eseményeit. Kouyaté helyi mesterektől tanulta el a zenélés csínját-bínját, majd ezt ötvözte az őt Európában ért hatásokkal. Zenéjében Nyugat-Afrika ritmusai és a Mississippi-delta hangjai találkoznak a jazz és a funky elemeivel. Még zenészpályája elején volt, amikor egy George Benson-album hatására felfedezte magának Django Reinhardt, BB King és Jimi Hendrix világát, akiknek hatását saját zenekarába is beépítette. 2007-ben Párizsba költözött, ahol megírta első saját albumát. A 2015-ben megjelent Loundo pedig a francia Radio Nova tematikus lejátszási listájának élére került. A 2017-es Fe Toki albumon pedig afrikai gyökereihez nyúl vissza, egy teljesen friss nézőpontot kínálva az ősi bölcsességek modern kori adaptációjáról.