Hagyni kell helyet az isteni gondviselésnek - interjú Szekeres Adriennel

November 22-én Andrea Bocelli budapesti koncertjén vendégművészként működik közre. Milyen érzés volt fellépni a pop-opera legsikeresebb előadójával, Andrea Bocellivel?

Igazán kedves és barátságos, fantasztikus érzés volt egy színpadon állni Andrea Bocellivel, akinek nagyon jó kisugárzása van, hatalmas nyugalmat áraszt magából. Szakmailag és emberileg egyaránt meghatározó élmény volt az életemben. Olyan nagyszerű dolog volt, amiről az ember még álmodni sem mer, örülök, hogy megtalált engem ez a feladat. Sok mindent eltervezhetünk, de soha nem tudhatjuk, hogy ilyen spontán módon mi érkezik az életünkbe, ami ilyen nagyon nagy örömet okoz. Abszolút hiszek abban, hogy nem kell mindent szigorúan és pontosan eltervezni, persze azt hangsúlyoznám, hogy nem szabad várni állandóan, hogy a sült galamb a szánkba repüljön, de hagyni kell mindig egy kis helyet az isteni gondviselésnek.

Mit kell tudni például a december 28-ai Papp László Budapest Sportarénában történő fellépésedről?

Ez egy ünnepi szimfonikus koncert lesz, ahol az Óbudai Danubia Zenekar fog kísérni. Sztárvendégeim is lesznek: Szulák Andrea, Balczó Péter, valamint Gáspár Laci. A legismertebb dalaim mellett felcsendülnek opera áriák is, és lesz egy két meglepetés, amit még soha nem énekeltem nagyközönség előtt. Vannak az embernek kedvenc dalai, amiket hordoz magával, aztán egyszer csak eljön az idő, hogy ezeket megossza másokkal. Ünnepi koncerttel készülünk, de nem lesznek már karácsonyi dalok.

Milyen ajándékokkal készültök, hiszen a koncert neve is erre utal?

Azt, hogy ?Ajándék? nevet kapta a koncert, nagyon találónak tartom, hiszen egyrészt, ez egy nagyon nagy élmény, amikor felléphetek az Arénában szimfonikus zenekarral, sztárvendégekkel. Olyan különleges alkalom, ami nincs az ember életében minden nap, pár évente talán egyszer van rá mód, számomra ez már önmagában ajándék, hogy megvalósulhat ez a koncert. Másrészt nagyon fontosak ezek a pillanatok, amiket a koncertjeimen adok az embereknek. Azt szeretném, ha ez alatt a másfél-két óra alatt kikapcsolódnának és minden hétköznapi problémájukat, gondjukat elfelejthetnék. Csodálatos azt látni, amikor az emberek eljönnek kicsit lógó orral, lefelé görbülő szájjal, és a koncert végén teljesen megváltozik az arcuk. Ha jól csináltam, ez még tart egy darabig. Nem szeretek számszerűsíteni, hogy hány jegyet adtunk el, hányan jöttek a koncertre, pedig sokan ezt kérdezik. Az én alapvető célom, hogy az élmény legyen a legnagyobb ajándék.

Ezek szerint szeretsz adni, fontos, hogy az emberek lelkét nyugalommal és szeretettel töltsd meg. Neked mit ad a zene, mit kapsz egy-egy fellépésed után?

Melyik a jobb: adni vagy kapni? Az ünnepek alatt biztos felteszi magának ezt a kérdést mindenki. Mi a jobb, ha adsz valamit és a másiknak fülig ér a szája, vagy ha kapsz valami szépet? Ezt mindenki eldöntheti magában. Amikor kimegyek a színpadra, én már tudok sok mindent, amit a közönség még nem. Erre van meg a képességem, hogy magammal rántsam a közönséget és elvigyem őket egy kis kirándulásra, ahol megtörténhet a csoda. Amikor Andrea Bocellivel léptem fel, sokan nem tudták, hogy én operát is éneklek. Tudtam, hogy ez milyen hatást fog elérni és ettől volt olyan nagyon boldog mosoly az arcomon.

Színháztermekben, templomokban, koncerttermekben és még az Arénában is megfordulsz. Mi a te igazi tereped?

Nehéz megmondani melyik is igazán az én terepem. Teljesen más egy zongorás és egy szimfonikus koncert is, más ezerkétszáz vagy kétszáz ember előtt fellépni. Talán a legjobb válasz erre az, hogy az értő fül és érző lélek az én terepem. Nem is kell mindnek egyszerre érvényesülnie, de valamelyik legyen, akár érző szív vagy kíváncsiság, érdeklődés és akkor meg tud történni az amit, szeretnék, működni fog a dolog.

Néhány éve kezdtél el az operával, mint műfajjal foglalkozni? Melyik zenei stílus áll közelebb hozzád: opera vagy a pop?

Mind a kettőt nagyon szeretem. Saját dalaimnál a pop zenében arra van lehetőségem, hogy én fogalmazzak meg először gondolatokat, dalokat, amik hozzám kötődnek. Ugyanakkor azt gondolom mindennek az alfája és ómegája a komolyzene. Nem mindegyik pop zenét és nem mindegyik operát szeretem, vagy áll közel hozzám. Ami hiteles és jó számomra, azt szeretem igazán, legyen ez bármelyik műfaj. Amikor az egyiket csinálom, azt imádom, amikor a másikat, akkor meg abba adok bele mindent. Minden művész keresi a saját stílusát, de én nem vagyok benne biztos, hogy olyan élesen meg kell húzni a határvonalakat önmagunkban.

Mindig olyan elegáns, kiegyensúlyozott és nyugodt vagy? Mi a titka ennek a kisugárzásnak?

Biztos minden embernek az életében volt olyan pillanat, időszak, amikor azt érezte, hogy elbillent a mérleg, valami nem volt rendben. Ettől persze senki nem érzi jól magát, frusztráltság, depresszió veszi át a helyét a pozitív érzéseknek. Nekem is volt ilyen helyzet az életem során. Rossz érzés volt, és ez sarkallt arra, hogy rájöjjek, az én életemben a legfontosabb a nyugalom. El kell gondolkodni azon, mi érdemel meg akkora figyelmet, hogy kizökkentsen minket komfortérzetünkből. Vannak művészek, akiket a negatív érzések éltetnek, ebből merítenek, amikor alkotnak, de én kifejezetten nem keresem ezt az érzést. Inkább a jó dolgokra koncentrálok és nap mint nap értékelem azt, hogy annyi rendes ember vesz körül.

Ki ösztönöz téged, kitől jön az inspiráció?

Ma már azt gondolom bőven elég inspiráló az, ha az ember körül nyugalom van, hagyják dolgozni, hisznek benne és szeretik. Lehet, nagyon elcsépeltnek hangzik, de tényleg így gondolom, hogy nagyon sokat számít, milyen közegben vagyunk, legyen az család, munka, bármi. Annyi hatás ér minket időről időre, hogy tényleg elengedhetetlennek tartom, hogy ami otthon van, vár bennünket, az jó legyen.

Ha már család, akkor adódik a kérdés, hogy gyermekeid miképpen állnak a zenéhez? Hiszen a férjeddel mindketten ebben élitek a mindennapjaitokat?

Mindkét gyerekemnek van érzéke és kedve is zenét tanulni, több szinten is egyszerre. A kisebbik lányom furulyázik, gitározik és zongorázik, elképesztően muzikális gyerek. A nagyobbik lányom pedig zongorázik és énekel. Jázmin nagyon fegyelmezetten és komolyan áll az énekléshez. Nemrégiben lépett fel iskolai koncerten, nagyon aranyos volt, láttam mennyire fontos neki.

Idén bővült a család egy újszülöttel, melynek keresztszülei Szulák Andrea és Németh Kristóf? Mit kell tudni a legújabb családtagról?

Fontosnak tartjuk a tradíciókat és a minőséget. A zene az egyik legfontosabb része a kultúránknak, ezért az állandóság és a mélyebb értékek szimbólumaként készítettünk tíz példányban bakelit lemezt. Megkereszteltük ezeket a lemezeket, ilyen még Magyarországon nem volt. Három példányt jótékony célokra ajánlottunk fel. Ezt nem kereskedelmi célból készítettük, inkább egyfajta figyelemfelkeltés volt.

Mivel készültök 2016-ra?

Egy szimfonikus lemezt tervezünk, ahol operákat is fogok énekelni. Emellett elég sokat fogok külföldre utazni: lesz egy turném Kanadában, ami egyébként idén lett volna, de végül jövő november mellett döntöttünk. Tervezünk Angliába is menni, szintén magyarokhoz, illetve lesz még egy szlovákiai turném. Talán ezeket tudnám most hangsúlyozni, de persze lesznek még jövőre is ?apróbb örömök?.