Budapesten még nem látott grafikák a Húsvétra várva című kiállításon

A Várnegyed Galéria kiállítása két Keresztút-sorozatot mutat be: az 1934-ben született Imets László 15 képe, valamint Plugor Sándor (1940?1999) 14 alkotása látható.

Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Plugor Sándor grafikusművész és Imets László fametsző-grafikusművész alkotásaiból nyílt Húsvétra várva című kiállításmegnyitón elmondta: a Várnegyed Galéria teljesíti vállalását, hiszen jelentős értéket közvetít korunkban. Amikor ugyanis kulturális gyökereinket, a keresztény identitást ezer oldalról tépázzák, még jelentősebb szerephez jut a művészet megerősítő szerepe, és felértékelődik mindez, ha a határon túli művészvilágból érkezik. ?Mert az adósságtörlesztés korát éljük napjainkban, amikor a szétszakítottságunk után próbálunk helyreállni. Fontos szerepet kap ebben az a törekvés, hogy a magyar kulturális kánon a méltatlanul elhallgatott határon túli művészekkel és életpályájukkal egészüljön ki.? Kiemelte eredményként, hogy 2010 óta az állami művészeti kitüntetettek sorában ott találjuk a határon túli alkotókat is.

Ennek a szemléletnek a társadalmasításához elengedhetetlen az államtitkár szerint, hogy azok a művészeti körök, galériák, budapesti kerületek, vidéki települések, amelyek érzik az összetartozásban rejlő felelősség súlyát, vállalásokat tegyenek, ahogy azt a Várnegyed Galéria teszi. A képekről visszaköszönő témákat méltatva elmondta: a keresztút feléleszti bennünk azt az ősi gondolatot, amely a megváltás, a kegyelem, az üdvösség, a honfoglalás előtti szavaink nagyon mély és tudatos gondolkodásában rejlik. Ebben a harcban emlékezzünk az elhunyt alkotóra és a még velünk lévő alkotókra, akiknek művészete a 20. században is felmutatta a nagyhét fényét.

?Van-e az egyetemes művelődéstörténetben többet ábrázolt jelenet a Passiónál, többet idézett vagy kiadott mű a Bibliánál, erőteljesebb szimbólum, mint a kereszt? ? fogalmazott Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, kiemelve: néhai Plugor Sándor és Imets László erdélyi művészek azt tanúsítják, hogy lehet még a 20. században is hiteles művészetet csinálni. Hozzátette: az autentikus művészet úgy láttat, ahogy maga a bibliai kinyilatkoztatás: szembenéz a világ bonyolultságával ? a sötétséggel éppúgy, mint a fénnyel, a megváltottság hiányával éppúgy, mint a megváltottsággal, a pokollal éppúgy, mint a paradicsommal. ?Ez keresztény sajátosság. Hiszen az inkarnáció következtében a kereszténység nyitott a világra és az emberi tapasztalat egészére. Nem tudni, hogy hol találjuk meg az elrejtőzött Krisztust? ? fogalmazott. Arról beszélt, hogy a témához illik a legegyszerűbb ábrázolás, a fekete-fehér, a grafika vagy a fametszet ?Ez az ábrázolásmód lényegében ragadja meg az Isten titkát? ? mondta a szülei, Németh Géza református lelkész és Kriza Judit vegyészmérnök gyűjteményéből származó művekről.

?Nagypéntek szörnyű pokoljárás, és ezt nem szépítik ezek az alkotások, hanem éppen ellenkezőleg: megrendítően megelevenítik nagypéntek poklát? ? fogalmazott, hozzátéve: köszönjük Plugor Sándornak és Imets Lászlónak ezeket a felkavaróan őszinte alkotásokat, mert csak így juthatunk el a vigasztaláshoz, húsvét öröméhez, a feltámadáshoz.

A kiállítás április 29-ig látható.

Fotó: Csákvári Zsigmond