Mi volt a legfontosabb szempont az Oszmán Képzőművészeti Konferencia előadásainak összeállításakor?
A tavalyi kulturális program egyik eleme Suna Kocal képzőművész minikiállítása és ebru festőműhelye volt. A háromnapos program, amely a Gül Baba Kulturális Központban zajlott, mintaprogramként szolgált. Ebből nőtte ki magát az idei konferencia, az egyhetes műhely és a kiállítás, amely februárban Budapesten nyílik majd. Mindez az ebru ősi ujgur művészeti ág és festészeti technika kőré épül. Az oszmán képzőművészek életben tartottak több ilyen, más kultúrákból származó művészeti ágazatot, mint amilyen ez is, hol konzerválva, hol pedig továbbfejlesztve azt. Ennek köszönhetően maradt fenn a mai napig több középkori vagy annál is régebbi művészeti ág. Az Oszmán Birodalom társadalmi szemlélete nagy hatással volt az európai művészetre. Hol katalizátor, hol közvetítő, hol ötvöző funkciót töltött be, főleg kelet-nyugati irányba. Ezzel a konferenciával, illetve majd a kiállítással ezeket az összekapcsolódásokat, illetve eltéréseket elemezzük és szemléltetjük. A miniatúra és részben az ebru hatott az európai kultúrára, de az érintkezések ellenére nincs összefonódás, a kölcsönhatás szinte minimális. Olyan, mint az Amazonas, ahol két folyó eltérő színben, egymás mellett, egy mederben folyik.
Az egyik előadás címe Magyar és török népek népművészeti formáinak, motívumkincsének összehasonlító elemzése és felhasználása a művészeti nevelésben. Van átjárás a két nép népművészeti formái, motívumai között?
Az, hogy eltérő kultúrák hogyan érintkeznek és hatnak egymásra, nagyon összetett téma. Az érintkezés időtartama, módja a kor szokásaitól függ. A konferencián erre is részletes választ kaphatnak az érdeklődők.
Melyik előadást emelné ki a programsorozatból?
Nekem mindegyik előadás fontos. Az öt kiemelt oszmánkori képzőművészeti ág közül sokáig ismeretlen volt számomra a kaati művészet, melynek alapja a papírvágás, a domborítás, a hajlítás és a ragasztás. Meg kell említenem, hogy a török előadók anyanyelvükön fognak beszélni, magyar tolmácsolással. Ez a konferencia hangulatához autentikus és kissé egzotikus környezetet biztosít, így a törökül tudó és/vagy tanuló nézők számára külön érdekes lehet. A két magyar nyelvű előadás is tartogat izgalmakat. A művészek saját művészetükről szóló elemzése a konferencia legérdekfeszítőbb részének ígérkezik.
Van más, közös tervük is a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel?
A szombati konferencia az első közös rendezvényünk. Hosszútávon képző-, alkotóművészeti témakörben szeretnénk közös projekteket létrehozni a hagyomány őrzésére, hagyományteremtő módon.
A rendezvény fő szervezője a Gül Baba Örökségvédő Alapítvány. Mi a szervezet fő célja?
Az alapítvány fő feladata Gül Baba türbéjének, illetve a kulturális központnak kiemelkedő értékként való megőrzése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a magyar?török kulturális kapcsolatok ápolása.
Milyen más programjaik lesznek idén?
A MANK Galériában tartandó konferenciát követően a már említett oszmán képzőművészeti kiállításunk nyílik februárban a Gül Baba Kulturális Központban. Az időszaki tárlatok mellett országszerte több rendezvényt szervezünk. A mostanihoz hasonló konferenciákat, műhelyeket, koncerteket, és könyvek kiadását is tervezzük magyar és török kiadókkal. Más jelentős magyar intézményekkel is együttműködünk, a Magyar Művészeti Akadémia, a Zenetudományi Intézet, a Zeneakadémia, a Pesti Vigadó, a Budapest Music Center, a Hagyományok Háza mellett több vidéki partnerrel rendelkezünk. A Balaton-környéki településeken is várhatóak programjaink, és tervezzük több magyar zene és táncegyüttes törökországi fellépését. Kiállításaink egy részét Törökországba és más országokba is el szeretnénk vinni. Törökországban az isztambuli Magyar Kulturális Intézettel és az ankarai Magyar Nagykövetséggel működünk szorosan együtt.
Mi a tapasztalata, mennyire ismerik Magyarországon az oszmán művészetet?
Arra törekszünk, hogy hidakat képezzünk a török és a magyar kultúra között. Magyar alapítvány lévén elsődleges feladatunk a magyar kultúra népszerűsítése Törökországban, de fontos a török kortárs kultúra megismertetése is a magyarokkal. A 18. századtól a 20. század elejéig békés, együttműködő volt a kapcsolat Magyarország és az Oszmán birodalom között. Ez ma sincs másképp, Magyarország és Törökország egymással jó viszonyt ápol, és ebben fontos, hogy e két testvérnemzet többet tudjon egymásról.
