Moszkva tér, A miskolci Bonni és Clyde, Apacsok, Az ügynökök a paradicsomba mennek. Ahogy az ember elolvassa a filmjeid listáját, arra gondol, hogy különösen megválogatod, miben játszol. Ez valóban így van, vagy egyszerűen így jöttek a felkérések?
Itthon nem igazán kap lehetőséget egy színész, hogy válogasson a filmfelkérések között, ennek ellenére természetesen akadt olyan produkció, amelyre nemet mondtam. Alapvetően azonban örülök, ha lehetőségem nyílik forgatni, mert a színház műfaja nagyon más: bár mindkettőre kaptunk képzést a főiskolán, színpadon játszani, próbálni is a gyakorlatban tanult meg az ember, és ez a kamera előtt való szereplésre is vonatkozik. A tapasztaltabb kollégáktól sok mindent el lehet lesni ? egy jó filmben részt venni pedig különösen nagy öröm.
Egy interjúban úgy nyilatkoztál, Orosz Dénes neve neked elég biztosíték lett volna úgyis, ha nem olvasod el a forgatókönyvet. Miért ez a nagy bizalom felé?
Dolgoztunk együtt korábban, jól ismertük egymást, és egyrészről nagyon szeretem, ahogyan ír, másrészt könnyen tudok azonosulni a gondolataival. A rendezői módszereit is kedvelem, szimpatikus, ahogy szabad teret ad a színészek számára: hagyja, hogy önállóan keressük meg a figura lényegét, illetve saját magunkat benne. Ezután instruál, de amit hozzátesz, az valóban segítség. A Coming outnál különösen tetszett, hogy többször próbáltunk a felvételek előtt.
A Coming out látszólag laza vígjáték a magyar romantikus filmekből ismert főszereplőkkel, mégis kényes témát feszeget a könnyed műfajba ágyazva. Gondolkodtál, hogy vállald-e a szerepet? Sejteni lehetett, hogy így vagy úgy, de nagy port kavar a film.
Abban a felfokozott állapotban, amely itt uralkodik, teljesen semleges dolog kapcsán is hatalmas háborúk dúlnak. Ezért számomra, ha hideget-meleget kapok jobbról-balról, az semmit nem jelent. Így fel sem merült, hogy emiatt ne vállaljam a Coming outot. Sőt inkább fontosnak tarom, hogy a tabunak vagy kényesnek mondott témákról is beszéljünk a vásznon akár a vígjáték, akár a dráma nyelvén tesszük.
Korábban elmondtad: a nemi identitás önmagában még nem jelent különbséget ember és ember között. Amikor egy meleg férfi figuráját kell eljátszanod, nem szükséges külön az identitás ábrázolására készülni?
A film üzenete is általánosságban érvényes, szexuális beállítottságtól függetlenül. Örökérvényű kérdéseket feszeget, és tanulságokat von le az elfogadásról, a toleranciáról, párkapcsolati problémákról. Címke nélkül játszottam: magamból építhettem fel a figurát, ugyanúgy, mint bármelyik másik szerepem esetében. A karakterem lényege nem a nemi identitásában nyilvánult meg, hanem abban, amik történnek vele, és ahogyan ezekre reagál. Egy régóta tartó kapcsolat részese, amelyet éppen szorosra fűznek, amikor az egyik fél meginog.
Több kritika is felrója, hogy túl sztereotipikus a meleg férfiak ábrázolása. Erről mi a véleményed?
Nem volt rendezői koncepció, hogy miként ábrázoljuk a melegeket. Az emberekből indultunk ki, akiknek a bőrébe bújtunk. A világ színes ? ezt tudomásul kell venni.
A Coming out bizonyára nagy port kavar, de szépen lassan lecsendesül. Mi következik ezután? Milyen szerepekben láthat a közönség a színpadon?
Ebben az évadban Kaposváron játszom mint vendégművész, ami azért különös helyzet, mert kaposvári vagyok. Szeptemberben mutattuk be a Hippolyt, a lakájt, jelenleg A király beszédét próbáljuk, amelynek december 20-án lesz a premierje, tavasszal pedig a Jövedelmező állásban lesz egy szerepem. Most már hatodik éve vagyok szabadúszó, és nagyon élvezem a változatosságot ? a hangulat, a közeg mindenhol más, a közönség azonban mindenhol közönség marad.
