A Jászai Mari-díjas Kiss József élete legboldogabb pillanataként emlékezett vissza a produkció olvasópróbáján arra, amikor megkapta a jogokat Olaszországból, hogy a szolnoki színházban, még 2009-ben színpadra alkalmazzák az 1954-es filmet, amiből korábban készült már balett és opera is.
Az Országúton témája szerinte örökérvényű, épp ezért nem is szabad változtatásokat eszközölni benne, azonban színesíteni kell a film nehéz tartalmát. Erre szolgál a cirkuszi kerettörténet, például a bohócok feltűnése a színen, akik mintegy ellenpontként jelennek meg, és segítik, hogy a nézők megemésszék, átgondolják a látottakat. „Aztán a dráma fokozódik, a bohócok finoman elmaradoznak, hogy a darab végén szomorúan visszatérjenek. Érdekes kettősség ez” – mondta a rendező.
A történet szerint Zampanò új partnernőt keres cirkuszi turnéjához. Előző, tisztázatlan körülmények között meghalt segédje utódaként fillérekért megvásárolja Gelsominát, a félkegyelmű kislányt, hogy inasa legyen kezdetleges mutatványaihoz. A lány hűséges, odaadó és alázatos, Zampanò azonban kegyetlen és durva. Nem törődik a lány érzéseivel, sokszor megalázza. Ám megjelenik a Bolond, a kötéltáncos akrobata, aki Gelsomina pártjára áll.
A darab aláfestését Nino Rota ismert filmzenéje adja, a díszleteket Horesnyi Balázs, a jelmezeket Igaz-Juhász Katalin tervezte. A központi díszletelem egy háromkerekű nagy motor, amelyet a főszereplő Zampanò, a vándormutatványos talált és alakított át, és amivel a háború utáni Olaszország utcáit járja.
A főbb szerepekben Bartus Gyula, Földesi Ágnes Villő, Czitor Attila, Kovács Edit és Tege Antal láthatók. A közönség először március 25-én a szentesi Tóth József Színház és Vigadóban láthatja a darabot, Békéscsabán április 28-án debütál.
Nyitókép: Kiss József rendező a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában 2022-ben. Fotó: Rosta Tibor / MTI
