E napon világszerte különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre, különösen azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség. Műemlék a múlt kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, városképi, kertépítészeti, néprajzi vagy technikatörténeti emléke (épület, építmény), amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, s ezért védetté nyilvánítottak.
Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez. Az Országgyűlés 1997 júniusában elfogadta a műemlékvédelmi törvényt, 2001 júniusában pedig a kulturális örökségvédelmi törvényt, amely egységes szemlélettel rendelkezik a tárgyiasult kulturális örökség mindhárom eleméről: a régészetről, a műemlék- és műtárgyvédelemről. A törvény 2005. évi módosítása új kategóriákat emelt be a szabályozásba: a világörökség, a nemzeti emlékhely, a történeti emlékhely fogalmát.
A műemlékvédelem ügyét irányító, koordináló országos szervezet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - elődje, az 1957-ben alapított Országos Műemléki Felügyelet révén - idén ünnepli 50 éves fennállását, akárcsak a Műemlékvédelem című folyóirat, a kulturális örökségvédelem legismertebb hazai szaklapja. 2003 végén gazdasági szervezetek és magánszemélyek egyesületet hoztak létre a műemlék-felújítással foglalkozók összefogására. A Magyar Műemlékfelújítók Országos Egyesületének megalapítását az európai uniós tagság kihívásai indokolták.
Hazánkban jelenleg 12,5 ezer védett épület van, ennek az állománynak nem egészen hat százaléka állami tulajdon. A védett épületek közül mintegy háromezer egyházi tulajdon, valamivel több mint ugyanennyi magánhasználatú épület, a fennmaradó rész javarészt önkormányzatoké. Idén februárban újabb negyven építészeti érték került műemléki védettség alá; többnyire lakóházak és templomok vannak a védetté nyilvánított műemlékek között, de akad kőkereszt, szobor és magtár is. Korábban tíz év alatt fele annyi épületet sem vontak védelem alá, mint amennyit az elmúlt három-négy esztendőben.
A Nemzetközi Műemléki Napon civil fórumot rendeznek a Parlamentben, miután az idei világnap fő témája a műemlékvédelem és a civil társadalom kapcsolata. E napon adják át az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának műemlékvédelmi díját és Citrom-díját, továbbá a kulturális örökségvédelem terén végzett szakmai munkáért az 1886-ban a Műemlékek Országos Bizottsága elnökévé választott Forster Gyuláról elnevezett díjat, valamint a Dercsényi Dezső sajtódíjat. (Dercsényi Dezső művészettörténész a II. világháború utáni magyar műemlékvédelem egyik legnagyobb hatású irányítója volt.)
(Múlt-kor/MTI)
