A Circle Around új cirkuszi programsorozat keretében a Trafó bemutatja:
Compagnie Oki Haiku Dan (F, J): Ga?-Kotsu /Csontváz / új cirkusz
2008. szeptember 25 -27. (Cs-Szo) 20h
Jegyár: 2500 Ft, diákjegy: 1900 Ft, a Trafó bérlet nem érvényes!
Lírai vallomás az emberi testről, játékos és intelligens kísérletezés fénnyel és árnyékkal. A japán-francia koprodukcióban készült új cirkuszi előadás az emberi testtel és annak anatómiájával tett kísérletek kivételesen finom és szórakoztató művészi megfogalmazása. Keisuke Kana? saját testét - a fények és egy kifeszített textília segítségével - mint egy fénymásolatot vagy egy fotó negatívját használja, szokatlan és humoros megvilágításba helyezve. A sziluettek és árnyak kivételesen szuggesztív játéka sokkal inkább hat az érzékekre, mint az értelemre. A darab kiszakít bennünket a mindennapok valóságából, hogy egy varázsos utazásra invitáljon, ahol társunkká Rui Owada élőzenei kísérete szegődik.
A Franciaországban élő japán művész nevét Magyarországon még nem sokan ismerik, legújabb darabjának trafós bemutatója után azonban biztosan sokan és sokáig fogják még emlegetni. A cirkusz, pantomim, tánc, tárgy-, és vizuális színház határán mozgó darab azok közé a műfajilag behatárolhatatlan produkciók közé tartozik, amelyek invenciózus látásmódjukkal és eszközhasználatukkal megkérdőjelezik az előadó-művészetekről alkotott elképzeléseink érvényességét.
Keisuke Kana? még Japánban ismerkedett meg a pantomimmel és a tánccal, azon belül a butohval. Később Franciaországban telepedett le, ahol a cirkuszművészetek nemzeti központjában (CNAC) képezte magát professzionális akrobatává és zsonglőrré. Előadói kvalitásaira a világ a híres-hírhedt koreográfus, Philippe Decoufflé Cirk 13 című előadásában figyelt fel először. Az igazi szakmai elismerést azonban első saját alkotásával (2002 - Bougez pas Bouger) vívta ki. Sorban következő darabjának elkészítésében - Ga?-Kotsu - az ugyancsak japán származású Rumi Komatsubara táncos, illetve a híres francia színházi rendező, Sébastien Lalanne volt segítségére.
Szeptember 26-án az előadás után Novák Eszter rendező beszélget az alkotókkal és a közönséggel, mindenkit szeretettel várunk!
Koncepció / Concept: Keisuke Kana?
Előadja / Performed by: Keisuke Kana?
Rendezte / Directed by: Sébastien Lalanne
Közreműködött / With the collaboration of: Rumi Kumatsubara
Fény / Light: Cécile Hérault, Hervé Lonchamp
Hang / Sound: Thomas Costerg, Julien Cocquerez
Jelmez / Costume: Aurélie Secondé
Zene / Music: Rui Owada
Produkciós partnerek / Coproduction: Sc?ne nationale de Sénart
Támogatók / With the support of: Minist?re de la Culture et de la Communication (DMDTS - aide ? la création pour les arts du cirque), Fondation Franco-Japonaise Sasakawa, La Grange Dimi?re - Fresnes, Le Cirque du Grand Céleste - Párizs, Festival MIMOS - Périgueux, Centre culturel Marcel Pagnol - Bures-sur-Yvette, La Coupole - sc?ne nationale de Sénart, Le Man?ge - sc?ne nationale de la Roche-sur-Yon, Les Subsistances - Lyon, La Maison de la Culture du Japon - Párizs, Japán Alapítvány, Circle Around
Between circus arts, dance and juggling, Gai-Kotsu is one of those spectacles that defy classification, but which still delight by their astonishing inventiveness. A former student at the Centre National des Arts du Cirque (National Centre of Circus Arts), Keisuke Kana? revealed his talent in the show by Philippe Decoufflé, Cirk 13.
A dancer, mime artist, acrobat and juggler, this artist with a virtually complete range of talents, has since then taken flight by developing his own universe. After Bougez pas bouger, his first creation that went on a long international tour, Keisuke Kana? now proposes with Ga?-Kotsu an amusing exploration of the body and its various facets. Based on a subtle play of lights and a square of Lycra, like a scanner or a photo negative, the body will be the subject of all experimentations revealing unusual and comical images of our silhouette or bone structure and their unsuspected extensions...
Ga?-Kotsu shows the skeleton. Through a fabric, like a scanner or a photo negative, the skeleton body appears... The silhouette is then a play and transformation tool. The juggler character moves his skeleton with sticks like an extension of his own body.
A fabric behind which he moves, specific lighting, plays of reflections on the Lycra; a brilliant square which unveils or absorbs the dancer character; these are the bases of a theatre of surprising objects whose animated sequences will enchant all audiences. The combination between what is unveiled and what is concealed offers a multitude of possibilities.
