Hunyadi Mátyás egész életében a nemzeti dinasztia létrehozását tekintette egyik legfontosabb céljának, de ezt nem sikerült elérnie. Első felesége, Podjebrád Katalin gyermekével együtt belehalt a szülésbe, a második, Aragóniai Beatrix meddőnek bizonyult. A hőn áhított fiúval szeretője, Edelpeck Borbála boroszlói polgárlány ajándékozta meg. A gyermeket sajátjának ismerte el, hercegi rangra emelte és az udvarba hozatta, ahol királyhoz illő nevelést kapott Taddeo Ugoletti, a Corvina-könyvtár vezetőjének irányításával.
Mátyás Corvin Jánost eleinte egyházi pályára szánta, 1480-ban győri püspöknek jelölte, de aztán belátva, hogy feleségétől nem remélhet utódot, örökösének tette meg.
Elhalmozta birtokokkal, apja halálakor János az ország első birtokosa, 30 vár, 49 mezőváros, 17 várkastély és mintegy ezer falu tulajdonosa volt. A király fiát nyilvános alkalmakkor jobbjára ültette, sőt többször ő helyettesítette, az 1485-ben elfoglalt Bécs polgárai Jánosnak is letették a hűségesküt. A becsvágyó és intrikákban jártas Beatrix azonban saját maga szeretett volna férje halála után annak helyébe lépni, ezért minden lehetséges módon gyengíteni igyekezett János helyzetét, így sikerrel akadályozta meg, hogy János képviselők útján kötött eljegyzése a milánói Sforza-család egyik hercegnőjével házassággá váljon.
A vaskézzel uralkodó Mátyás 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg, és élete végén többször megeskette híveit, hogy „természetes fiát” emelik trónra. Halála után kormányzótanács vette át az ország vezetését, amelynek élén Corvin János és mostohaanyja, Beatrix állt. A legbefolyásosabb főurak azonban ígéretükkel ellentétben végül nem Corvin Jánost támogatták, mert olyan királyt akartak, „akinek üstökét szilárdan markukban tarthatják”, és a lengyel Jagelló-házból származó II. Ulászló cseh királyt hívták be az országba.
Az apjánál sokkal tehetségtelenebb, fiatal és a politikában járatlan herceggel az országnagyok az 1490. májusi rákosi királyválasztó országgyűlésen olyan nyilatkozatot írattak alá, hogy ha nem őt választanák meg, megkapja a Bosznia királya címet, a szlavóniai hercegséget és a horvát bánságot, családi örökségét megtarthatja, de hűséget kell fogadnia az új királynak. Ezt Corvin néhány nappal később támogatói biztatására semmisnek nyilvánította, és csaknem hétezer fős seregével, a kincstárral és a Szent Koronával dél felé indult. A herceget Kinizsi Pál és Báthori István erdélyi vajda vette üldözőbe, és 1490. július 4-én Csontmezőnél vereséget mért rá, biztosítva Ulászló uralmát.
A seregét és vagyona nagy részét elvesztő Corvin János behódolásra kényszerült, még megmaradt várait át kellett adnia, s II. Ulászló koronázásán ő vitte vetélytársa előtt a koronát.
A Bosznia királya címet nem kapta meg, csak a Szlavónia hercege titulust viselhette, mindennemű hatalom nélkül. 1495-ben erről lemondva sikerült kieszközölnie a Szlavónia és Horvátország bánja méltóságot, és a Sforza hercegnő helyett az egyik legbefolyásosabb horvát család tagjával, Frangepán Beatrixszal kötött házasságot. Apósával részt vettek egy király elleni lázadás előkészületeiben, emiatt 1497-ben elvesztette, de egy évvel később visszakapta báni tisztségét.
Sikerrel harcolt a török ellen, 1499-ban Sebenicónál, 1500-ban Mostarnál győzött, 1501-ben vereséget szenvedett, de később felszámolta a jajcei vár körüli török ostromzárat. Anyagi helyzete, amely az apja halála után elvesztett birtokperek miatt megingott, jelentősen javult. 1503-ban a köznemesi párt nádornak jelölte, s levelei szerint komolyan megfordult fejében, hogy talán mégis király lehet belőle, de törekvését Bakócz Tamás kancellár, esztergomi érsek megakadályozta. A birtokaira visszavonult Corvin 1504-ben Horvátországban nagy vereséget szenvedett egy portyázó török seregtől, s bár a fogságba esést elkerülte, a pestis nem sokkal később, 1504. október 12-én végzett vele.
Halálával véget ért a Hunyadi család szerepe a magyar politikában, két kisgyermeke nem sokkal élte túl.
Mátyás király fiát és unokáját, Corvin Jánost és Kristófot a horvátországi, lepoglavai pálos kolostorban temették el. 2021 januárjában az ő sírjuk feltárásával kezdődött a Hunyadi család származásának kutatása, és sikerült meghatározni a Hunyadiak genetikai örökségét.
Nyitókép: Baldassare Estense: Corvin János (1486 körül)
