Egyiptom és Magyarország számára egyaránt kiemelten fontos a kulturális örökség megőrzése, és ebben nagyon jó példát mutat az észak-afrikai ország – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter hétfőn kairói tárgyalásai után az MTI-nek.

D_MTZ20240227009.jpg
Csák János kulturális és innovációs miniszter az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorának felvételén a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. február 27-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A magyar tárcavezető a nap folyamán Nevin Al-Kilani egyiptomi kulturális miniszterrel folytatott megbeszéléseket az arab ország fővárosában. Mint Csák János tárgyalásait követően telefonon az MTI-nek kiemelte, Egyiptom kulturális öröksége rendkívül sokrétű, a fáraók kora mellett fontos részét képezi a kopt keresztény egyház, valamint a mai, jelentős részben muzulmán Egyiptom is.

„Egyiptomban az ókortól a modern időkig terjedő évezredek minden fontos emlékének megőrzésére odafigyelnek. A kairói kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a keresztények is békében élhessenek az országban, és gátat vessenek a gyakran vallási különbségekre visszavezethető erőszak elterjedésének” – fejtette ki Csák János. Hozzátette: a kairói kormány szándéka, hogy a Szent Család egyiptomi vándorlásainak helyeit helyreállítsák, illetve azokat felfűzzék egy keresztény zarándoklati úttá.

Csák János hangsúlyozta: a még mindig gyors ütemben növekvő népességű országban mindent megtesznek azért, hogy a felnövekvő nemzedékek élvezhessék az oktatási és a kulturális intézményrendszer által biztosított lehetőségeket. „Mohamed Ajman Asur felsőoktatásért és tudományos kutatásért felelős miniszterrel vasárnap folytattam tárgyalásokat, valamint találkoztam a közoktatási és köznevelési tárca vezetőjével is” – mondta Csák János, hozzátéve, hogy hasonlóan gondolkodnak a kultúráról, mint a magyar kormány, vagyis az nemcsak a művészeteket jelenti, hanem az életmódot, az észjárást, a világlátást is. 

Mint fogalmazott, Egyiptomban is keresik az egyetemi rendszernek a mai korra megfelelően reagáló formáját, illetve új felsőoktatási intézményeket is alapítanak. „Arra ösztönzik a külföldi egyetemeket, hogy hozzák Egyiptomba képzéseiket. Brit, amerikai és kínai egyetemek létesítenek itt campusokat, ezek jól működnek, igaz, fizetősek. Az egyiptomi kormány tetszéssel fogadta a beszámolót a magyarországi egyetemi modellváltásról” – fűzte hozzá Csák János. 

Elmondta azt is, hogy a tehetséggondozás fontosságáról valamennyi megbeszélésén szó esett, azon is, amelyet vasárnap Musztafa Kemal Madbúli miniszterelnökkel folytatott. „Beszéltünk a tudomány és az egyetem finanszírozásának rendszeréről, és a tervek szerint közösen fogunk olyan képzéseket indítani, amelyek egyiptomi és magyar diplomát is adnak” – tette hozzá. Kiemelte: a mezőgazdasági termelés témája kapcsán szóba került az öntözéses művelés, illetve az időjárás-változásnak ellenálló fajták kifejlesztésének kérdése. „Egyiptomban nagy probléma, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre a földművelés számára. Több egyetem, köztük az ELTE és a Debreceni Egyetem írt alá megállapodást vonatkozó kutatási programokra” – fűzte hozzá.

Csák János vasárnap Kairóban részt vett és beszédet mondott a magyar–egyiptomi rektori konferencia ülésén. A magyar politikus, aki az együttműködés jó példájának nevezte a hosszú évtizedekre visszanyúló magyar régészeti jelenlétet Egyiptomban, ellátogatott korábbi ismert magyar régészeti ásatások helyszíneire is.