Csak tiszta forrásból

A ?Csak tiszta forrásból? elnevezésű est célja, hogy a magyar zenei élet két géniuszának, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak szellemi örökségét a maga teljességében mutassák be a közönségnek. A program különlegessége, hogy a két zeneszerző által feldolgozott dallamokat először eredeti formájában a ?Fölszállott a páva? népzenei tehetségkutató résztvevői éneklik, muzsikálják és táncolják a tájegységnek megfelelő népviseletben, majd a művek komolyzenei feldolgozását a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar adja elő, Kocsis Zoltán vezényletével. A magyarázó szövegeket a népzene és a klasszikus zene világában egyaránt jártas Sebő Ferenc mondja el.

Fotó: filharmonia.hu

Ezen a rendezvényen mindenki számára kiderülhet: az, hogy a magyar stílus, a magyar motívumvilág színesebb vagy bonyolultabb, mint a körülöttünk élőké, azért van, mert olyan elemekkel is tele van, amelyek a Kárpát-medencei megjelenésünk előtt Európában ismeretlenek voltak. Bartók Béla erről a kérdésről így vélekedett: ?A szomszédaink lényegesen nem befolyásolták sem a régi, sem a mai dallamstílus kialakulását, sőt valamennyien többé vagy kevésbé a hatása alá kerültek. Így esett, hogy régi, a keleti örökséghez tartozó dallamaink feltünedeznek a szlovák, a horvát, román gyűjteményekben. Ezek nyomát ott találjuk Magyarországtól Moldváig és a Muraköztől Galíciáig.?

Kocsis Zoltán gondolatai: ?Az előadás lényege, hogy azokat a darabokat, amelyeket műzenei formában most már lassan 100 éve ismernek és szeretnek az emberek, eredeti formájukban mutassák be úgy, ahogyan Bartók és Kodály hallhatták annak idején, a gyűjtőútjaikon. Legdrágább kincsünket, azt az esztétikumot közvetíthetjük a közönségnek, amelyre Bartók és Kodály a magyar és a kelet-európai népzenét emelték. Nem lehet elégszer felhívni a nagyközönség figyelmét arra, hogy amit Bartók- és Kodály-stílusnak tartunk, honnan jött. Mindkettőjüknél a teljes kelet-európai népdalkincs a legfontosabb forrás, bár míg Kodály elsősorban a magyar népdalkincsre koncentrált, addig Bartók többek között Bulgáriába, Törökországba és Algériába is elutazott a magyar népzene eredete után kutatva. Kodály és Bartók szerint a népdal városias öltözetben, a koncerttermi közegben félszeg és elfogódott. Ahogyan Bartók és Kodály a népdalokat a közönségnek prezentálja, az olyan fantasztikus öltözet, amely nem hivalkodó. Ugyanakkor tökéletes pompájában kifejezi azt az átfogó és egyetemes értéket, amelyet ezek a dalok képviselnek. Mindegyik egy-egy élethelyzetet ábrázol és a lehető leglényegesebbet mondja el a főszereplő pillanatnyi lelkiállapotáról és arról az élethelyzetről, amely meghatározza az illető életének folyását.?