Ez jó, csak egy kicsit sok!

Színpad

Csákányi Eszter kapta idén a Psota Irén-díjat. Ahogyan fogalmazott: a lelke mélyén a legendás színésznő mindig is példaképe volt.

Csákányi Eszter kapta a Psota-díjat. Fotó: Szollár Zsófi / Index
Csákányi Eszter kapta a Psota-díjat. Fotó: Szollár Zsófi / Index

„Édesem! Vedd le magadról a fedőt! – tanította Psota Irén Almási Évát, mikor úgy érezte, hogy imádott barátnője nem mer kellően gátlástalan lenni a színpadon. Nos, nekem sohasem kellett ilyesmit kérnem Esztertől. Ő forr, zubog tizenkét éve töretlenül, soha nem szűnő energiával” – fogalmazott méltatásában Pintér Béla a Rózsavölgyi Szalonban tartott díjátadón. Az író-rendező először 2013-ban dolgozott együtt Csákányi Eszterrel, aki – mint felelevenítette – egyik este a Szkéné büféjében sóhajtott fel, hogy de nagyon szereti Psota Irént. A Madách Színház művésze akkoriban már romló egészségi állapota miatt nem állt színpadra, azonban a büfében jelen lévő társaság készséggel megállapította, hogy bizony vannak közös vonások a két színésznő színpadi jelenlétében.

– Egyszer találkoztam vele egy liftben – mesélte a díj átvételekor Csákányi Eszter. Mindössze néhány szót váltottak, ám a fiatal színésznő azt mondja: a lelke mélyén mindig is példaképként tekintett Psota Irénre. – A korszakának legbátrabb színésznője volt. Sokszor volt számomra sok, de mégis irigylésre méltóan tehetségesen csinálta mindezt. Amikor forgatok, nekem is szokták mondani, hogy: – Ez jó, de egy kicsit sok…

Mesélt arról, hogy Psota fantasztikusan öltözött, és amikor elhunyt, megfordult a fejében, hogy vajon mi lesz az elképesztő kendő- vagy sapkagyűjteményével. Eszter arra gondolt, nehogy elvesszen mindez, ő is szívesen megvenné néhány dolgát. Így hozzá is került a hagyatékból. – Irén nálam már jó ideje otthon van. – Csákányi azt is hozzátette: nehéz korszakát éli, boldoggá tette a díj.

Hegedűs D. Géza, az elismerésről döntő kuratórium tagja hangsúlyozta: – Ezt a díjat nem adminisztratív hivatalosságok ítélik oda, hanem a kuratórium. A díj rangja egyre nő, évről évre több színházból érkezik jelölés. Majd Psota Irén egykori vallomását idézte: „Az én halálom abszolút nem érdekel. Egyáltalán hogy mondjam ezt el? Morbidnak tarthatják, pedig nem az, hogy a halál benne van a kártyában. Nem idegen tőlem, mondhatnám, természetes. Nagyon sok szerepben gyilkoltam és haltam meg. Sosem irtóztam a koporsóba való befekvéstől, nem is egyszer fordult már elő. Az utolsó filmemben rángattam a koporsót, ez nem szentségtörés, ez az élet és a halál ötvözete.”

Csákányi Esztert Mihail Barisnyikov videóüzenetben köszöntötte, amelyben kiemelte: megtisztelő számára, hogy részt vehet a színésznő rendkívüli életének, bátorságának és tehetségének ünneplésében. Nem élünk tökéletes társadalomban, de a fontos, hogy küzdünk azért a lehetőségért, hogy színpadra lépjünk és kimondjuk az igazságot – fogalmazott.

Az elismerést Almási Éva, a nemzet színésze alapította, s először 2017-ben adták át. Akkor Hegyi Barbara, majd 2018-ban Hernádi Judit, 2019-ben Für Anikó, 2021-ben Takács Katalin, 2022-ben Molnár Piroska, 2023-ban Szirtes Ági, tavaly pedig Kiss Mari vette át, 2020-ban a járványhelyzet bizonytalansága miatt nem osztották ki. A Psota Irén Alapítvány kuratóriumának tagjai az alapító mellett: Básti Juli Kossuth-díjas színművész, dr. Hazai Kinga ügyvéd, Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész, Ágoston Attila üzletember és dr. Langer János ügyvéd.

Csákányi Eszter 1953. június 10-én született Budapesten. 1971–1973 között a Nemzeti Színház Stúdiójának a növendéke volt. Húszéves korától játszott a Zsámbéki Gábor és Babarczy László vezetésével működő kaposvári Csiky Gergely Színházban. 1992-től tíz éven át volt tagja a Katona József Színháznak, majd 2002-től feloszlásáig a Krétakör Színháznak. Ezután szabadúszó, rendszeres vendégművész Pintér Béla és Társulatánál. 2017-től az Örkény Színház társulatának tagja. Színházi szerepei mellett jelentős filmes pályafutása és közéleti szerepvállalása.