„Akkor leszünk versenyképesek, akkor tudjuk megőrizni magunkat, ha a felfedezésekben és a kutatásokban élen járunk” – emelte ki az eseményen Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. „Ezért azt a célt tűztük ki, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz legjobb innovátora között legyen, a világon pedig a 25 legjobb között szerepeljen. Ehhez az kell, és ezt a célt szolgálja ez a rendezvény is, hogy minél több fiatalt tudjunk megnyerni a kutatásnak, minél többen köteleződjenek el a kutatói pálya mellett” – tette hozzá Hankó Balázs.
A kormány intézkedései között említette, hogy tavaly a vállalatokkal együttműködésben összesen 920 milliárd forintot fordítottak arra, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció erősödjön Magyarországon. Az államtitkár kitért arra, hogy ma hazánkban egymillió lakosra hatezer kutatói, fejlesztői állás jut. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra egymillió lakosra kilencezer ilyen álláshely jusson.
Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke az eseményen arról beszélt, hogy Magyarországon olyan kutatási ökoszisztémát szeretnének meghonosítani, amelyben az állami felelősségvállalás és támogatás találkozik az akadémiai élettel, a kutatással, az intézetekkel, az egyetemekkel és – már az első pillanattól kezdve – az ipari szereplőkkel is. „Nem különböztetünk meg alap- és alkalmazott kutatást, csak nagy hatású, jó kutatásról beszélünk ebben az ökoszisztémában” – hangsúlyozta. Ezek a szereplők „szervesen összeépülve” alkotják a vázát a kutatási ökoszisztémának. Mint hozzátette, a kormányzati, akadémiai és gazdasági szereplők mellett nem szabad kifelejteni a magyar adófizetőket, akik mindezt magukénak kell hogy érezzék, hiszen ők biztosítják a kutatások hátterét.
Ebből a szempontból a Kutatók Éjszakája, amelyben a Magyar Kutatási Hálózat számos intézménye részt vesz, példaértékű kezdeményezés, hiszen feltárja a magyar emberek előtt, hogy „mit tud letenni az asztalra a magyar tudomány, hogyan tudunk közös erővel előrelépni” – emelte ki Gulyás Balázs.
Kováts Levente, a sajtótájékoztatónak helyet adó Óbudai Egyetem rektora elmondta, hogy a kezdetektől folyamatosan részt vesznek a Kutatók Éjszakája programjaiban. Idén több mint 200 programmal készülnek az intézmény különböző karain. Ezek között szerepelnek a fenntarthatóságról, valamint az internet sötét világáról szóló előadások, robotikai és egészségügyi, informatikai bemutatók is. Emellett egy hidrogénmeghajtású autót is bemutatnak az érdeklődőknek.
Tornóczky Gabriella, az Egis Gyógyszergyár Zrt. kommunikációs főosztályvezetője elmondta, hogy a társaság támogatásával több, a kémiát népszerűsítő program indult az általános- és középiskolákban. A Kutatók Éjszakájához egy kémiaversennyel csatlakoznak idén is, amelynek döntőjére 12 csapatot várnak.
Magyarországon először 17 évvel ezelőtt rendezték meg a Kutatók Éjszakáját, azóta hagyománnyá vált, hogy szeptember utolsó hétvégéjén kutatóintézetek, egyetemek, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, hatósági laboratóriumok nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt, hogy betekintést nyújtsanak a különböző tudományterületek titkaiba – idézte fel Kardon Béla, a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD) tudományos igazgatója, az esemény főkoordinátora. Hozzátette: ahogy eddig is, minden programon ingyenes a részvétel, de vannak olyan események, ahol a helyszűke miatt a szervezők előzetes regisztrációhoz kötik a belépést. A rendezvény központi honlapján tudományterület, helyszín, idősáv, életkor alapján lehet programokat keresni. Az eseménysorozat célja, hogy közelebb hozza a nagyközönséghez a tudományos kutatást és a kutatókat, felkeltse a fiatalok érdeklődését a tudományos kutatói pálya iránt, valamint bemutassa a kutatók munkájának a mindennapi életre gyakorolt hatását.
Nyitókép: kémiai bemutató a Kutatók Éjszakáján az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán 2021. szeptember 24-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI
