A csárdás-ápolás művészete

A két alkotó-előadó egymást inspirálva és kiegészítve nyilatkozik a közös kelet-közép európai gyökerekről, a reggeli kávéról, a humanizmusról, egy jó fotóról, az empátia szükségességéről, a világ megismerésének lehetőségéről (vagy lehetetlenségéről), a kultúra jelentőségéről, magán-mítoszokról, a bujkáló transzcendensről, a jó sör habjáról ? egészen apró és végtelenül nagy, banálisan hétköznapi és patetikusan ünnepi dolgokról. Mindezt az alább olvasható elvont (elméleti) csárdás karbantartási előírásait tartalmazó ismertetőre hivatkozva:

?A csárdás karbantartási igénye meghatározása esetén háromféle állapotot veszünk figyelembe: fizikai (megkopottság mértéke), műszaki (összetettségi ráta) és korszerűségi (autenticitási koefficiens) állapotot. A csárdás karbantartási stratégiájával kapcsolatos döntéseket az időszerű gazdasági feltételek figyelembevételével, a javítási költségek és a csárdás meghibásodásából eredő veszteségek együttes mérlegelése alapján hozzuk. Az optimumot keressük! Nem helyes a csárdásokat a régi, merev tervszerű megelőző karbantartás szerint azonos fontosságúként kezelni, differenciált csárdás-karbantartási rendszert kell bevezetni. I. osztályba azokat soroljuk, amelyek meghibásodása pótolhatatlan veszteséget okoz, a II. osztályba tartozik a legtöbb csárdás, ezek egyszerű, kis értékű, alárendelt szerepet játszó, kiszolgáló- és segédcsárdások valamint a selejtezés előttiek.?

Az alkotópáros egyik tagja, Kovács Gerzson Péter néptáncosként kezdte táncos karrierjét a hajdani Bartók Együttesben. Később a Summások, az első, autentikus stílusban dolgozó hivatásos kamaraegyüttes, majd több amatőr néptánc együttes művészeti vezetője volt. A Harangozó Gyula-díjas művész 1987-ben alapította meg kortárs táncegyüttesét, a TranzDanzt, ezt a produkcióról-produkcióra újjászerveződő, megújuló társulatot. Egyik alapítója az MU Színháznak, mely irányítása alatt az ország legjelentősebb, nemzetközileg is elismert, független kortárs befogadó színházává vált. Jelenleg a Nemzeti Kulturális Alap Táncművészeti Szakmai Kollégiumának kurátora és a Magyar Koreográfusok Társasága Elnöksége tagja.

A Kovács Gerzson Péter által megalkotott, magyar és kárpát-medencei néptáncokon és kortárs technikákon alapuló innovatív, integratív táncnyelv a magyar kortárs tánc egyik meghatározó irányzata. Műveiben a ?kortárs? ismét értelmet nyer: az alkotót és nézőit körülvevő társadalom aktuális kérdéseit veti fel és keres rájuk választ. Mindezt a kultúra folyamatossága, a hagyomány és modernitás egymást kiegészítő egysége jegyében teszi. A változásra nem a változatlanság, a bezárkózás, az elutasítás és a kodifikálás a válasz, hanem a változás felelős befolyásolása, a szembesülés és szembesítés, a statikus mobilizálása.

A társalkotó, Alexander Bălănescu román hegedűművész. Bukarestben kezdte el zenei tanulmányait, majd tanult még Jeruzsálemben a Rubin Academyn, a londoni Trinity College-ben, valamint a Juilliard Schoolban, New Yorkban. A művész 1987-ben megalapította a Bălănescu Quartetet, amely hamar ismertté vált egyedülálló repertoárjáról, innovatív előadásairól. Nem csak a komolyzenében jártas: turnézott a Pet Shop Boyszal, együttműködött rock- (David Byrne) és jazz-zenészekkel (John Lurie, Ornette Coleman), valamint híresek a Kraftwerk-feldolgozásai is.

Kovács Gerzson Péter és a TranzDanz művei magyarok, európaiak és globálisak, személyesek és közösségiek, provokatívak és megértők, transzcendentálisak és praktikusak egyszerre. Az előadás által a ?kortárs? ismét értelmet nyer: az alkotót és nézőit körülvevő társadalom aktuális kérdéseit veti fel és keres rájuk választ. Mindezt ez alkalommal is a kultúra folyamatossága, a hagyomány és modernitás egymást kiegészítő egysége jegyében teszi.

Részletesebb információ ITT található.

Antal Lilla

Forrás: varkertbazar.hu, tranzdanz.hu