A politikus születésének 124. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes avatón Klaus kijelentette, hogy Benes "népünk egyik nagy fiaként marad fent az emlékezetben".
"Nem engedhetjük meg, hogy hagyatékát meggyalázzák" - mondta a cseh elnök, aki szerint nincs annál egyszerűbb dolog, mint az idő múlásával bírálni Benest, figyelmen kívül hagyva az akkori időszak eseményeinek összefüggéseit, a lehetőségeket, a légkört és az érzelmeket. Ugyanakkor elismerte, hogy Benes olyan személyiség volt, aki az egykori Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdés radikális és kemény megoldásának elkötelezettje volt.
Csehszlovákia 1918-as létrehozásától kezdve Benes töltötte be a külügyminiszteri tisztséget 1935-ig, amikor felváltotta az államfői tisztségben a köztársaságot megalapító Tomas Garrigue Masarykot. Három évvel később, a müncheni egyezmény aláírása után lemondott, majd emigráns kormányt alakított Londonban. 1940 és 1945 között ő volt Csehszlovákia száműzetésben élő elnöke. A II. világháború befejeződése után hazatért, és 1948. június 7-ig ő volt a köztársasági elnök.
Benes írta alá a nevét viselő dekrétumokat, amelyek alapján a II. világháború után mintegy hárommillió szudétanémetet fosztottak meg csehszlovák állampolgárságától, elkobozták vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is. Benes megítélése a csehek körében is vitatott, de nem a dekrétumok, hanem a kommunisták hatalomátvételében játszott szerepe miatt.
(Múlt-kor/MTI)
