Tavaly októberben született meg a döntés, amely szerint az üres adathordozói jogdíjakból származó összeg 25 százaléka az Artisjustól átkerül a Nemzeti Kulturális Alaphoz. Az ebből befolyó pénzből fogják finanszírozni ? egyebek mellett ? a május 12-én kihirdetett Cseh Tamás Program néven futó könnyűzenei programot ? mondta Bajnai Zsolt, a program szakmai tanácsadója. Az egyeztetések elején még 10 alprogram volt, majd március végére elkészült a végső változat, így a program hét alprogramra fog tagolódni. Bajnai Zsolt elmondta: július végéig folyik az egyeztetés, várhatóan augusztusban jelennek meg az első pályázati kiírások, szeptemberben pedig elindulhatnak az első kifizetések. Idén a programra 500 millió forintot fordítanak, majd a következő három évben biztos 100?100 millió forint áll a program rendelkezésére.
Póka Egon zenész, az Előadóművészi Jogvédő Iroda választmányi tagja kiemelte: míg 20-30 évvel ezelőtt a zenészek koncertezésből és a lemezek eladásból tartották fenn magukat, ma már maximum a koncertezésből származik bevételük, de ez is csak néhány zenekarra igaz. A sokszor használt zeneipar kifejezésre reagálva pedig kifejtette: a zenét művészek hozzák létre, ?nem iparosok vagyunk, hanem művészek?.
Szabó Áron ?Vasaló? zenész, az Artisjus vezetőségének tagja a Cseh Tamás Program pozitívumaként megjegyezte: az anyagon látszik, hogy megkérdezték a szakma véleményét, kikérték a tanácsaikat. Érdekességként elmondta: az Artisjus statisztikája alapján a szerzői jogdíjak alapján mindössze 100 szerző keres az átlag felett, 150 az átlagnak megfelelően, holott összesen 8000 ezer szerzőről tudnak.
?Tizenhét évig voltam a Kispál és a Borz menedzsere, és ha megkérdezték, hogy mennyit keres egy zenész, mindig azt válaszoltam, kevesebbet, mint egy zöldséges? ? mondta Tóth Tibor menedzser, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda munkatársa. Sajnos egyre nehezebb a zenészek élete ? tette hozzá ?, megváltoztak a szórakozási szokások, csökkent azon felületek száma, ahol megmutathatják magukat a zenészek.
Póka Egon rámutatott: régen sokkal több zenész volt, mindenhol élőzenét lehetett hallani, ma már ez is egyre kevesebb, és ebben a médiának nagyon nagy szerepe van, ugyanis nem biztosítanak megjelenési lehetőségeket a zenészeknek. A komoly és a könnyűzene megkülönböztetése kapcsán kiemelte: nem szabad így elkülöníteni a kettőt, ?az a komoly zene, amit komolyan vesznek?. Eltérés a kettő között maximum az oktatás területen tapasztalható, bár már ezen is igyekeznek javítani a különböző, könnyűzenével foglalkozó iskolák.
A Cseh Tamás Program egyik alprogramjával a klubokat igyekeznek majd támogatni ? derült ki Bajnai Zsolt ismertetőjéből ?, melyről Szabó Áron úgy vélekedett: jó lenne, ha az elnyert összeget a zenekarok utaztatására, gázsijára lehetne fordítani. Hozzátette: fontos lenne a klipek készítése is, melyet támogat ugyan a Nemzeti Kulturális Alap, ám nincs felület, ahol le lehet játszani őket. Mint mondta, az internet remek felület, de a zenész szakmának meg kell tanulnia bánni vele ? főként azért is, mert minden tartalom oda költözött, és egyre népszerűbb a streamelés is.
Póka Egon hangsúlyozta: a lényeg, hogy a program muzsikus centrikus legyen, azaz a zenészeket támogassa.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
