Amerikai névadójához hasonlóan rohamos urbanizáció jellemezte, annak minden negatív velejárójával együtt: a Keleti pályaudvar környéke a nagyvárosi nyomor és bűnözés melegágya lett. De a jótékonyság és az erős hitélet is a környék jellemzője volt: néhány lépésen belül négy felekezet hívei is otthonra leltek. Csikágó jeles épületeit vettük sorra.
Az egykori mezőgazdasági területek, mocsarak, erdők ugyancsak kívül estek a pesti belvároson. Az 1730-as években még csupán tizenegy ház állt e területen, míg ötven év múlva már több mint ötszázötven. Az egykori Baromvásár tér, a mai Rózsák tere a környék központja volt, amelyre a 19. század közepén elsősorban jótékonysági célt szolgáló intézmények költöztek. Többek között a Hild József tervezte szegényház, jelenleg Erzsébet-kórház, az 1878-ban Kolbenheyer Ferenc által tervezett Országos Protestáns Árvaház, jelenleg evangélikus diákotthon. Itt lelt otthonra a Brunszvik Teréz által alapított Gyermekkertésznő Képezde, azaz az ország első óvónőképzője is.
A megnövekedett lakosságlétszám templom építését is szükségessé tette: 1881-ben Czigler Győző tervei alapján, neoromán stílusban itt épült fel Erzsébetváros első katolikus plébániája. A környék rendkívül gyors tempóban növekedő lakossága számára azonban hamar szűk lett, ezért új templom építése vált szükségessé. Ez lett a tér közepén magasló, neogótikus stílusú Szent Erzsébet-plébániatemplom, Steindl Imre épülete. A korábbi katolikus templomot 1905-ben átvették a görögkatolikusok, akik parókiát építettek az egykor szabadon álló templom köré, és a görögkatolikus liturgiának megfelelően alakították át a templombelsőt. Az ikonosztáz képeit Roskovics Ignác készítette, a templomfreskók Petrasovszky Emmánuel és Takács István munkáját dicsérik, a festett üvegablakok azonban az eredetiek, a korábbi római katolikus templom számára készültek.
Budapest egyik legszebb templomát a Steindl Imre-féle Országház megépültével párhuzamosan emelték, a parlamenthez hasonlóan neogótikus stílusban.
Steindl több gótikus templom felújítási munkálataiban, a kassai dóm és a bártfai templom restaurálásában is részt vett. Tapasztalatait az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére emelt, pompás plébániatemplom tervezése során is kamatoztatta, de mintaként az Erzsébet sírhelye fölé emelt marburgi templom is a szeme előtt lebegett.
II. András leánya, Erzsébet a szegények pártfogójaként került a katolikus szentek közé. A legenda úgy tartja, hogy amikor egyszer a kötényében ételt vitt a szegényeknek, kérdőre vonták, és köténye tartalmának megmutatására kötelezték. Onnan azonban étel helyett rózsák hullottak a földre. Ennek nyomán vált a rózsa Szent Erzsébet attribútumává, és ezért jelenik meg a plébániatemplom díszítésében szinte mindenhol a rózsa és a virág. A templom a modern építészet kialakulásával egyidős. Alapzata három és fél méter vastag betonaljzatra került, hossza 62 méter, 21 méter széles, tornyai pedig 76 méter magasak. A külső téglaburkolat és faragott díszkövek mellett óriási rózsaablak, domborművek, szobrok is díszítik a bejárati homlokzatot, amelyen Erzsébeten kívül Szent István, Szent László és Szűz Mária alakjaival is találkozhatunk.
A belső tér hangulatát a virágmotívumokkal festett falak, az óriási, színes üvegablakok, a díszes oszlopok, a faragott szószék a hangvetővel, a faragott padok, az elegáns oltár és a karzaton az Országh Sándor és fia cég által készített hatalmas orgona határozza meg. Steindl az Országház építésekor megismert és bevált szakembereket kérte fel a templom munkálataira is, köztük Róth Miksa üvegfestőt és Zsolnay Vilmost, akivel együtt kísérletezték ki a Steindl-masszát, azaz a pirogránitot. De erzsébetvárosi mesterek is dolgoztak az épületen: a baldachinos trónszékek és a padsorok például Lingl Károly bútorgyárában készültek.
A teret 1932-ben nevezték el Rózsák terének, ugyanis Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulójára ekkor állították fel a templom előtt az egykori Árpád-házi királylány szobrát, Damkó Sándor alkotását.
Az oldalhajók freskóinak egyelőre még várniuk kell az újjászületésre, de a szépen gondozott rózsakert szívében álló templom már így is fővárosunk egyik legszebb szakrális épülete.
Annak idején a Rózsák terének délnyugati csücskében működött a nevezetes Hági söröző. A telken korábban lakóépületek és műhelyek álltak, majd az Egger cég szénszálas izzóit gyártották itt, végül 1910-ben Haggenmacher Henrik svájci származású sörgyáros vásárolta fel az ingatlant sörraktár és söröző céljára. Az 1. világháború után a Haggenmacher cég, a Dreher-gyár és az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. kartellbe tömörült, majd 1933-ban Dreher–Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. néven egyesült.
1935-ben az új vállalat raktárainak helyéül jelölték ki ezt a területet. Ekkor kapták az épületek a ma is látható egységes homlokzatukat, és egy kisebb kápolna is helyet kapott itt. A legenda szerint a Dreher család megorrolt a Szent Erzsébet-templom plébánosára, és ezért nem volt hajlandó belépni a templomba. Ehelyett a vasárnapi szentmise idején tüntetőleg körbesétálta a maga épületét, aztán a nagy templomnak hátat fordítva saját kápolnájába vonult.
Az épület jelenleg a Gyémánt Út Buddhista Központ tulajdona, amely ragyogóan helyreállította a műemléki védettségű épület külső homlokzatát.
A környék negyedik szakrális épülete már az egykori városárkon, azaz a mai Rottenbiller utcán túl épült. Rottenbiller Lipót Pest polgármestere, majd főpolgármestere volt, ám először nem politikai, hanem pénzügyi tehetségével tűnt ki. Sikerült a város számára az osztrák nemzeti banktól az 1838-as pesti árvíz helyreállítási munkáinak fedezésére rendkívül előnyös feltételekkel hitelt felvennie. Az ő nevéhez fűződik az Iparbank és a Takarékbank megalapítása és a városi vízművek kiépítése is. Rottenbiller neve a kártyások számára is ismerősen csenghet. A legenda szerint kedvenc játéka közben érte a halál. Túlzottan hosszadalmas kártyakeverés esetén azóta is gyakran elhangzik: „Vigyázz, mert úgy jársz, mint Rottenbiller!”
A nevezetes épületek sora a Rottenbiller utcában is folytatódik.
Az utca egyik, jelenleg sajnos omladozó historizáló épületében az egykori, osztrák Piatnik Kártyagyár kártyafestő műhelye működött. A budapesti épületek díszes cementpadlózatát gyártó Walla József egykori gyára is itt volt, bár az elegáns épületről manapság nehéz elhinni, hogy valamikor üzemi tevékenység folyt benne.
A Rottenbiller utcán túl található az Állatorvosi Egyetem campusa, amelynek neoreneszánsz épületeit 1881-ben szintén Steindl Imre tervei alapján építették. A közeli Bethlen téren a korabeli Budapest Chicagót idéző legmagasabb bérpalotája magasodik, amelynek tetejéről budai panorámában gyönyörködhettek a lakók. A Rákosi Jakab és neje építtette bérpalotába még mozit is terveztek. Sajnos az épület igencsak elhíresült, mert egyedülálló magassága erősen vonzotta az öngyilkosokat.
A „csikágói” séta utolsó állomása a Bethlen téri zsinagóga volt. Fochs Antal 1873-ban kelt végrendelete háromszázezer forintot adományozott a Pesti Izraelita Hitközség számára siketnéma-intézet felállítására. A Freund Vilmos terve alapján felépült, historizáló iskolaépületben 1877-ben indult meg a fejlesztő- és oktatómunka. 1926-ban a létszám és a költségek optimalizálása céljából a Mexikói úti egykori Vakok Intézetébe költöztek át, és a Bethlen téri épületben akkortól elemi iskola működött.
Az 1920-as évek végén a közelben élő, jelentős számú zsidó felekezetű lakos zsinagógát kívánt létesíteni, ezt a siketnéma-intézet egykori tornatermei helyén, a neves építész, Baumhorn Lipót és veje, Somogyi György tervei alapján alakították ki.
A csaknem húsz zsinagógát és számos átépítést megtervező építésznek a Bethlen téri volt az egyik utolsó munkája. „Kedvenc” motívumai – például a mizrah fal a tóraszekrénnyel és a timpanonos baldachinnal – itt is feltűnnek. A zsinagógát az utca felől csak egy felirat jelzi. Kintről nem is gondolnánk, hogy a piszkos falak milyen gyönyörű helyet rejtenek.
Az eredeti szépségükben megcsodálható, gyönyörű üvegablakok, a faragott padsorok, a díszes oszlopfők, lámpatestek csodás esztétikai élményt kínálnak.
Az izgalmas sétát az idegenvezetők világnapja alkalmából, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Zaharia Etelka vezette. A Bethlen téri zsinagógát Winkler Miksa, a Buddhista Gyémánt Út Közösséget dr. Major Péter ügyvezető mutatta be.
A képek a szerző fotói. Nyitókép: Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom. Fotó: Shutterstock/Geza Kurka Photo Video
