Milyen lehet egy látássérültek számára készült játszótér? Hogy kerül Kossuth Lajos aláírása a Vakok Intézetének vendégkönyvébe? Melyik a vak gyerekek számára a legnehezebb tananyag? Az 1901-ben átadott, gyönyörű, magyaros szecessziós stílusú Vakok Intézetében jártunk.

Az épületet a Baumgartner Sándor–Herczeg Zsigmond építészpáros tervezte, akiknek Magyarországon – 20 évnyi kizárólagos oktatási intézménytervezői megbízatásuk eredményeként – több mint 260(!) iskolaépületet köszönhetünk. Építésztársaik több fórumon is eredménytelenül lázadtak kettejük kiváltságos helyzete ellen, az utókor viszont hálás a szépen kialakított, funkcionális épületekért.

József nádor és családja az ügy mellé állt

Az iskolaalapítás ötletét 1825-ben terjesztette a pozsonyi országgyűlés elé néhány lelkes oktató. Tanítványaik rögtönzött bemutatójával is igyekeztek meggyőzni a Tisztelt Házat arról, hogy a vak gyermekeket is lehet oktathatni, ezért iskolára is szükségük van. Egyből az ügy mellé állt József nádor és családja, akit a képviselők is követtek: lakásaikat ajánlották fel Pozsonyban az oktatás elindítására.

A létszám gyarapodása miatti megnövekedett helyigényt már Pest-Budán elégítették ki. A kezdeti pesti lakásbérlések után hosszú évek alatt elérték adományok és úgynevezett sorsjátékok segítségével, hogy 1835-től már saját telken, saját épületben tanulhassanak a diákok.

Az 1838-as dunai árvíz azonban őket sem kímélte: menekülniük kellett az összedőlő épületből. Sok-sok vándorév után adományokkal és nagyobb állami segítséggel a Fischoff-féle gyógyszanatórium épületében  – a Hideg Vizes Kúrák Testegyenesítő Gyógyintézménye helyén – végleg otthonra leltek. 1901-ben vehették birtokukba iskolájukat, akkor már állami fenntartású intézményként.

200 év, 14 igazgató

Az idén már a 195. tanévét ünneplő iskolát a hosszú évek alatt mindössze 14 igazgató vezette, akik mindegyike elhivatottan, szívét-lelkét az ügy szolgálatába állítva dolgozott. Herodek Károly, aki 1905-33 között állt az intézmény élén, Európa-szerte 16 iskolában járt tanulmányúton, hogy a lehető legmodernebb felszereléssel és módszertannal fogadhassa a magyar diákokat. Ő indítványozta, hogy válasszák szét a vakok és a gyengénlátók oktatását. Azt is ő ismerte fel, hogy a fejlesztés sikerességének előfeltétele a minél korábbi kezdés. Ezért 1912-ben külön óvodát alapított vak gyerekek számára – Európában elsőként. Az ő nevéhez fűződik a Braille-írás oktatásának felfejlesztése is, és mintegy 6000 kötetes könyvtárat gyűjtött össze az évek során.

Jelenleg óvodás, általános iskolás, szakiskolás képzés folyik az intézményben, amely kollégium is egyben.

A szakiskolai oktatás keretén belül az intézmény igyekszik versenyképes szakmát diákjai kezébe adni. A hagyományos fazekas, kosárfonó, szőnyegszövő képzés mellett a számítógépes operátor és legújabban a pék mesterség is választható. A pék képzés különösen sikeres, a tanulmányok befejezése után a diákok rögtön el is tudnak helyezkedni szakmájukban.

Az épület műemlékvédelem alatt áll. Gyönyörű kovácsoltvas korlátai, szív mintás szertárszekrényei, fogasai, ajtódíszei, faragott díszes kapui, egyes helyeken még az eredeti virágmintás falfestései is megcsodálhatók. A főhomlokzaton nagyrészt megmaradtak a külső kerámiadíszítések is, bár a tető nagyméretű, keleties kerámiadíszeit már csak fényképről ismerjük.

Az iskola különleges ékessége a díszterme, melyet az egykori alapító-adományozó József nádor tiszteletére Nádor-terem néven nyilvános koncertteremként is ismerhetünk. A termet szépségével uralja Róth Miksa tanítványának, Zsellér Imrének gyönyörű festett ólomüveg ablaka. Ezeken Szent István, Szent Imre, Margit és Erzsébet mellett vak gyermekek alakjait láthatjuk, akik az oktatás négy fő pillérét jelképezik: művelődés, kézművesség, zenei és erkölcsi nevelés.

Kápolnából múzeum

A terem falain József nádor és az egykori igazgatók arcképei láthatók. Az oktató-nevelő munkában az irgalmasrendi apácák is részt vettek, akik számára egy kisebb kápolnát is kialakítottak, közvetlenül a díszterem mögött. A díszterem hátsó falába beépítettek egy forgatható fülkét, amelyben egy Mária szobrot helyezték el, és az alkalmaknak megfelelően forgatták. A padok támlája is egyszerűen átfordítható volt, így előre tekintve előadást, hátrafelé pedig istentiszteletet hallgathattak a növendékek. Manapság már csupán egy falon szereplő folt emlékeztet az egykori szerepre, a kápolna pedig új funkciót kapott: múzeum lett.

Az iskola fontos dokumentumait, régi tárgyait őrzik ebben a szobában. Köztük az eredeti vendégkönyvet is, melyben még Kossuth Lajos aláírását is megtalálhatjuk. De nem ez az egyetlen relikvia hazánk második kormányzójától. 1841 május 12-ei dátummal őrzik a „pesti vaknevelő intézet építésének felsegéllésére” elkészített iratot, melynek első aláírója Kossuth Lajos volt, aki 10 pengőt ajánlott fel a célra.

Az épület egyik lépcsőfordulójában a falban helyeztek el egy „időkapszulát,” az intézet alapítását és történetfejlődését tárgyaló emlékírást, melynek másolata szintén a múzeum anyagát gazdagítja.

Az iskola folyosóin barangolva a földrészek és Budapest nagy méretű domborzati térképeire figyelhettünk fel, melyet 1949-ben készített egy egykori lelkes oktató.

A folyosókon megcsodálhatjuk az eredeti szertárszekrényeket is, bennük kitömött állatokkal. A preparátumoknak itt különösen fontos szerepük van, tapintásukkal ismerhetik csak meg a diákok környezetük élőlényeit. Az egyik lépcsőfordulóban kéz magasságban a falra szerelve az épület makettja található. A diákok ugyancsak tapintással ismerkedhetnek meg otthonuk szépségeivel.

A padlás különlegessége a rejtett esőcsatorna rendszer. A tervezők ugyanis nem akarták az elegáns homlokzatot ereszcsatornával elcsúfítani, ezért a tetőről a padlásra vezették az esővizet vályúkba, onnan kádakba. Baj csak akkor volt, ha olyan sok eső hullott egyszerre, hogy a kádakból túlfolyt a víz.

A Braille-írás

A padlásról a pincébe leérve a házinyomdával és a Braille-írás rejtelmeivel ismerkedhettünk meg. Napóleon szeretett volna egy olyan rejtjeles írást bevezetni, melyet a sötét lövészárkokban is olvasni lehet. Charles Barbier ötlete azonban túl bonyolult volt a katonák számára. A párizsi Vakok Intézetéhez fordult, ahol az ötlet alapján Louis Braille dolgozta ki a vakok számára az írás és olvasás módszerét. 6 pontból álló különböző karakterek jelölik a betűket, melyek ujjbeggyel„ olvashatók”. A nagyobb „betűméret” miatt a lefordított könyvek jóval nagyobb terjedelműek, az Egri csillagok például 15 kötetre rúg.

Az írás 6+1 billentyűs írógéppel történik. Már az óvodáskorúakat is erre a rendszerre trenírozzák. Az ovis szekrénykéjük 6 rekeszes. Több egyszerű játékkal tanítják a gyerekeket erre a rendszerre. A tanulás folyamata hosszabb, mint a látó gyerekeknél, a hangok jelölése, a tapintás és az agyi folyamatok összekapcsolódása bonyolult feladat. Az írás-olvasás megtanulására két évet szánnak.

Természetesen a vak gyerekek is szeretnek a szabadban játszani. Játszóterük csak kicsiben különbözik társaikétól. A hinták csörögnek, a sakktábla figurái rögzítettek, és illatos növények veszik körbe őket.

Az udvar legnépszerűbb játékszere azonban egy villamos. A Budapesti Közlekedési Vállalat ajándékaként érkezett, segítségével a gyerekek játék közben ismerkedhetnek meg a közlekedés körülményeivel. Számukra ez az egyik legnehezebb tananyag.

Köszönet a programot szervező Hosszúlépésnek és Somorjai Ágnesnek, a Vakok Intézete vezetőjének.