Az 1797-ben épült, majd 1839-ben kibővített kúriát a csíki székely népi építészet egyik legszebb emlékeként tartják számon. Az épületet az 1980-as évek óta nem lakták, állapota folyamatosan romlott, míg 2001-ben a Csíki Műemlékvédő Egyesület vásárolta meg. Teljes felújítása 2004-ben kezdődött el, a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris-terv keretében. Az épületet a Rómer Flóris-tervet koordináló Teleki László Alapítvány újította fel Hargita Megye Tanácsával és a Csíki Műemlékvédő Egyesülettel együttműködve. A teljes körű helyreállítás során megerősítették az alapozást, felújították a pince boltozatát, lépcsőjét és padlózatát, újraépítették a födémet, helyreállították a nyílászárókat és a homlokzatokat, és a meglévő elemek újrahasználásával újították meg a tornácot.

A vasárnap délutáni avatóünnepségen Albert Homonnai Márton építész, a Csíki Műemlékvédő Egyesület elnöke úgy vélte: a csíki székely népi építészet legszebb emléke éledt újjá. Mint mondta, az épület korának reprezentatív jelképe és a székelység szellemi kulturális öröksége is egyben. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója is kitért rá beszédében, hogy Csíkmenaságon nemcsak az épített, hanem a szellemi örökség is jelentős.

Lukács Bence Ákos vezető csíkszeredai konzul kiemelte: az erdélyi arisztokrácia századokon át épített maradandó lakhelyeket, ezek pedig nemcsak az adott család, hanem az egész vidék jelképévé váltak. Kiemelte: a Rómer Flóris-terv keretében 81 templom, kúria és kastély újult meg az elmúlt évtizedekben a Kárpát-medencében. Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke felidézte: tizenkét évvel ezelőtt azért indítottak műemlékvédő programot, hogy forrásokat biztosítsanak az Adorján-kúriához hasonló műemlékek megmentésére.

Nyitókép: Adorján-kúria. Forrás: Rómer Flóris-terv