Csodálatos emberi test. Ez a tanulsága Spala Korinna két koreográfiájának. Az előadásban kivétel nélkül magasan kvalifikált, jó képességű táncosok lenyűgöző lendületű csoportmunkáját láthattuk, mert dramaturgiai és koreográfiai bravúr híján be kellett érni a testek és a testből előhívott mozgás fenséges látványával. A prímet maga a koreográfus vitte, akit éppen emiatt inkább táncművészként, mintsem táncot alkotó művészként tudok elismerni. Spala Korinna elképzelései egyébként nem rosszak, hiányérzetemet inkább a mozdulatanyag túlságosan eklektikus és sematikus felépítése adja. Néhány pillanattól eltekintve - és ez mind a két koreográfiára igaz- alig találhattunk igazán egyéni variációkat. Elemeiben megjelent benne minden, amit a XX. század második felében és a XXI. században modern táncművészetnek nevezhetünk; Limón- és Graham-technika, európai kortárs formanyelv, kevés art jazz, de az alkotó emeléseket kölcsönzött a klasszikus balett és a revü világából is. Mintha a kortárs mozdulatnyelv teljes szótárát futottuk volna át - kevés egyéni gondolattal. Spala Korinna inkább szerkesztőként, mintsem íróként hozta létre ezt a két darabot, összeollózta az általa korábban tanult dolgokat, összeszedte az eddig magába szívott ingereket, de talán még nem volt elég ideje a feldolgozásra. Talán kicsit még érlelnie kellett volna a megnyilatkozást, mert így épp a kiforrott és markáns egyéni elképzelés hiátusát nem sikerült betöltenie. Dramaturgiailag is inkább a pályakezdők hibáit vélem felfedezni főként az Ellentétek vonzásában című duetten. Ha adott egy férfi és egy nő, akkor a kettejük viszonyát mélységében, sok szinten kell megvizsgálni, mert egyébként könnyen kommersz és unalmas próbálkozássá válhat a duett. Dicséretes viszont, hogy a két táncos legapróbb rezdüléseiben is harmonikus párt alkot, hiteles férfi-női viszony születik meg közöttük, ígéretes Spala Korinna és Valkó Csaba együtt a színpadon, csakúgy, mint Túri Lajos és partnernője a Lifeoholicban. Előadásukat sikeresen gazdagítja Vajda Máté diszkrét, átgondolt, a darabvilágokhoz szervesen idomuló fényterve.
Az Ellentétek vonzásának reménykeltő kezdete - a textilbe csavart nő - látványa elsőként Martha Graham elhíresült, Lamentation (Sirató) című szólószámát juttatta eszembe, majd a dinamikusabb mozgás miatt - a más körökben is sikerre vitt ötlet- Béres Alexandra fittness-világbajnoki címet érő gyakorlatát; aztán a fél kézzel és arccal kibújó táncosnő izgalmasabb megoldást ígért, ami sajnos kidolgozatlanul félbe maradt. A kibújás gesztusán kívül ugyanis több szó nem esett a lárvaruháról és így nem lehetett kötni a duett további etapjaihoz - nem kapott többletjelentést.
