Csók, a család - beszélgetés Csók István életéről

Tóth Júlia Éva először Csók Sándorhoz fordult, akit arra kért, meséljen a Csók Istvánnal együtt töltött időkről. Sanyi bácsi elmondta, hogy nagypapája István testvére volt. Mint a beszélgetésből kiderült, István Csók Lajos és Öreg Júlia gyermeke, a legkisebb, ötödik szülött volt a családban. Az édesapa szigorú, kálvinista nevelését csak az édesanya gyengédsége törte meg, a vékony dongájú, kis termetű fiú különös bánásmódban részesült, mindenkinek a kedvence volt. Csók Sándor gyermekként gyakran volt a családi étkezések vendége, így megfigyelhette életmódjukat.

Palotainé Kali Gabriellát nem vérségi kapcsolat fűzi a művészhez, meghitt személyes történetei azonban szoros kapcsolatról tesznek tanúbizonyságot. Gabi néni tanulmányai miatt költözött fel Budapestre, és mivel szülei nem engedték kollégiumba, így nagybátyja és felesége, Csók Júlia (Züzü) otthonába került, akik szállást biztosították számára. A lakásban gyakran összefutott Csók Istvánnal, aki gyakran érkezett hozzájuk látogatóba.

Jószívű és büszke ember volt ? állapítható meg a kedves epizódok alapján. Palotainé Kali Gabriella felidézte például azt az esetet, amikor együtt utaztak a villamoson, és 16 évesen át szerette volna adni a helyét a 85 éves Csók Istvánnak, de ő büszkeségből nem engedte, hiszen ilyet nem tehet egy hölgy társaságában. A művész szerette az állatokat, szívesen töltötte szabadidejét a Rákospatak melletti sétákkal. A kutyákra még az ebédlőasztalnál ülve is mindig gondolt, ezért előnyben részesítette a csonttal teli húsokat és eltette az állatoknak.

Csók István kiváló humorérzékkel rendelkezett, szívesen használta például a sáregresi akcentust, a munkát pedig mindig így nevezte: ?föstök?. Méltán híresült el az a szlogen, miszerint Csók István a derűs élet festője, hiszen művészetében különleges hangsúlyt kapnak az élénk, vidám színek. A paradicsomlevest is csak piros csíkos tányérból tudta megenni. Imádott felesége halála után sokáig nem bírt dolgozni, amikor azonban egy családi nyaralás alkalmával behoztak neki egy tál citromot, úgy érezte, muszáj lefestenie ezt az élénk, citromsárga kompozíciót, innen a helyről elnevezett Amalfi című képe ? emlékezett vissza Gabi néni.

A művész nem rettent meg az érzelmektől sem, amikor Kali Gabriella félve árulta el neki, hogy szokott beszélgetni a virágaival, nem nevette ki, inkább megdicsérte, amiért ?neki van még lelke?. Hasonlóan érdekes történet, amikor a munkából sürgősen hazatérve egyből a fürdőszoba mosdójához rohant, majd bizalmat szavazva az akkor tinédzser korú lánynak elmesélte, hogy arra kérték, ?arca pírjával? és ne ?arca verejtékével? keresse meg kenyerét, de visszautasította az ajánlatot.

Csók Sándor a festő Ady Endrével való kapcsolatáról is árult el érdekességeket. Megtudhattuk, hogy az 1907-ben, az Esti Lapban megjelent Megcsókolom Csók-kisasszonyt című vers Csók István tiszteletére íródott. Majd történelmi pillanat következett, Gabi néni Csók István eddig még soha nem hallott, a Ferdinánd-hídon című versét olvasta fel, amelyet szeretett felesége halála után írt, annak fényképére.

A jó hangulatú megemlékezést Palotainé Kali Gabriella szavai zárták, aki kitartóan harcol azért, hogy Csók István művei a méltó helyükre kerüljenek. Ennek díszes példája a Várkert Bazárban július 5-ig még látogatható Csók István, a derűs élet festője című kiállítás.

Fotó: Csákvári Zsigmond