A pályaművekből Műteremsarok címmel nyílik kiállítás, amely november 16. és december 15. között látogatható az Egyetem épületében. A kiállításon Csók István néhány műve mellett az Egyetem elmúlt 140 évének alakrajzi stúdiumaiból készült válogatás is várja az érdeklődőket.
Csók István a 20. századi magyar festészet meghatározó alkotója. Vajon van-e aktuális olvasta Csók István festészetének? Hogyan értelmezzük újra a 21. században az Úrvacsora ünnepélyességét, a Báthory Erzsébet szadisztikus horrorját, a Műteremsarok művészetallegóriáját vagy a biblikus aktok kifinomult erotikáját? Mit mond nekünk egy ízig-vérig "impresszionista festő", a Züzü-képek vagy a balatoni tájak alkotója? És hogyan látjuk ma az európai és nemzeti értékeket összhangba hozó Tulipános ládát?
A Magyar Képzőművészeti Egyetem az idei Csók István-emlékév tiszteletére a legfiatalabb művésznemzedéket kérte fel a mester újraértelmezésére. Csók maga is hallgatója, tanára majd rektora volt az iskolának, így személye közvetlenül is kötődik a nagy múltú intézményhez.
A kiállítás a műterem ? önarckép ? akt ? modell fogalmaihoz kötődve a művészi identitás alapfogalmait járja körbe. A tárlat középpontjában a hallgatók pályaművei állnak. Ezt egészíti ki az alakrajzi oktatás elmúlt 150 évét felvázoló tárlat, amely Lotz Károlytól az elmúlt évek hallgatói munkáiból válogat alakrajzi stúdiumokat.
Köztük látható Csók István két nagy méretű - utoljára 1965-ben kiállított - müncheni aktrajza. Csók festészetét emellett néhány kuriózumnak tekinthető alkotás idézi meg.
A kiállítás látványtervezői az egyetem mesterszakos hallgatói. A tárlat plakátja egyedi grafikai alkotás, amely az egyetem szitanyomó műhelyében készült.
A kiállítás kurátorai Kósa János és Révész Emese.
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay Terem, 1062, Budapest, Andrássy út 69-71.
2015. november 16. - december 15.
