Csönddel közelítik meg a hangos borzalmat

Kultpol

A május 30-ig látható tárlaton egyebek mellett Ayana Friedman Chic Paris című installációját, Dvora Morag Dallam című, hegedűből, rézszálból és késnyélből készített munkáját, Sagit Aloni Auschwitz 2005 sorozatából való Az ablakok című fényképét láthatják az érdeklődők, de megtekinthető Nechama Golan Cím nélkül címmel kiállított munkája is, mely puhafedeles könyvből, emberi hajból, valamint szögből áll.

Holokausztarnyekaban_Manna_AlizaBin-Noun_D_SOS20080507041.jpg
Aliza Bin-Nun

Aliza Bin-Nun, Izrael állam budapesti nagykövete hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a második világháborúban történt szörnyűségekre, nem söpörhetjük el a múltat. A túlélők gyermekeinek, a második generációs zsidóknak emlékeztetni kell a múltra, figyelmeztetni kell azért, hogy ne ismétlődhessenek meg a történtek - fűzte hozzá.

Holokausztarnyekaban_Manna_D_SOS20080507033.jpg
Dvora Morag: Dallam

Batya Brutin, a kiállítás kurátora arról beszélt, hogy az elmúlt évek során az izraeli művészek, akik közül többen a holokauszt-túlélők leszármazottai, egyre nagyobb érdeklődést mutattak a második világháborúban történtek iránt. Noha a másodikgenerációs művészek nem élték át a "borzalmakat", sajátos generációs élményekkel rendelkeznek, a második világháborús szörnyűségek identitásuk központi élményeivé váltak - mutatott rá. Szerinte a kiállítás azt próbálja bemutatni, melyek azok a témák, amelyek a második generációt foglalkoztatják, hányféleképpen fejezik ki gondolkodásukat, véleményüket.

Miriam Ben-David, a tárlat rendezője megemlítette, hogy a kiállítás az 1999-ben alapított Párbeszéd a toleranciáért program része. Mint mondta, fontos, hogy a társadalom különböző rétegeit megszólítsák, de nemcsak verbálisan, hanem a művészetek által is.

Holokausztarnyekaban_Manna_KonradGyorgy_D_SOS20080507040.jpg
Konrád György

Konrád György író szerint nehéz művészettel megközelíteni a második világháborúban történteket, a "pozitív ábrázolás gyakran csődöt mond a borzalmakkal szemben". "A hangos rémség csönddel való megközelítése hiteles szemléletmód" - vélekedett. A másodikgenerációsok részben kliséket alkalmaztak, úgy mint szám, csík - tette hozzá.

Másodikgenerációsoknak a holokauszt-túlélők gyermekeit az 1980-as években kezdték nevezni, amikor ezek a gyermekek felnőttek és kezdték kialakítani identitásukat. A másodikgenerációs kifejezés olyan szülőknek a második világháború után született gyermekeit takarja, akik a nácik által megszállt Európában éltek, a gettókban és a táborokban bujkálva, menekülve vagy partizánként szenvedték el a náci terrort.

(Múlt-kor/MTI)