A Zabarella-palotába háromévi előkészítő munkával gyűjtötték egybe a világ minden részéről a mintegy száz kiállított alkotást, amelyek közül nem egy évtizedek óta először kerül a nagyközönség elé. A Görögországban született művész ifjúkorát is ebben a mediterrán országban töltötte, majd a müncheni Szépművészeti Akadémián végezte tanulmányait. Enigmatikus alkotásaiban görög mitológiai hősök, költők - Hermész, Odüsszeusz, Homérosz - figurái láthatók jelképekkel zsúfolt, letisztult mértani-építészeti terekben.
Az 1909 és 1914 közötti években képeinek visszatérő motívumai az embert a láthatatlan világtól elválasztó fal, a függöny, amely mögött a jós rejtőzik, az aggasztó árnyékok borította, különös távlatú terek. A fal mögül az utazás jelképei - egy hajó vitorlája, a mozdony füstje - tűnnek elő, vagy a nézőnek hátat fordító, szemlélődő ember. De Chirico jellegzetes figurái a tojásfejű, csonkolt karú torzók vagy próbababák is.
A festőre nagy hatást gyakorolt Guillaume Apollinaire ezoterikus költészete, ő ihlette "arc nélküli emberét". A húszas években antik aktokat fest, mintegy megelőzve Pablo Picasso későbbi alkotásait. A kiállításon látható De Chirico egy 1920-ban festett, fél évszázada eltűntnek hitt műve, a Merkúr és a metafizikusok című vászon, amely egy 1924-ben festett másik kép, A tékozló fiú másik oldalán volt látható. A kép egy magángyűjtő birtokában volt, aki nem tudta, hogy a metafizikus festő "metafizikusait" eltűntként könyvelték el.
A kiállítás május 27-ig látogatható.
(Múlt-kor/MTI)
