Miért éppen Csontváry?
Kormányhatározat született arról, hogy megrendezzük a kiállítást, de úgy gondolom, ettől függetlenül is itt volt az ideje, hogy Csontváryt újra fölfedezzük, és azokba a magasságokba emeljük a művészetét, ahová való: a legnagyobbak közé. Sajnos a világon kevesen tudják, hogy igazán nagy festő volt. Bár életében és halála után is voltak kiállításai Nyugat-Európában, de nem hozták meg azt az átütő sikert, amely megillette volna. A budapesti közönség 1963 óta nem láthatta Csontváry teljes életművét, a legnagyobb magyar festőknek pedig időszakonként kötelességünk nagyszabású kiállításokat rendezni, hogy a közönség újra és újra megismerkedhessen a munkásságukkal.
Ez egy nagyobb, átfogóbb Csontváry-kiállítás, mint eddig bármelyik?
Igen, hiszen a Nemzeti Galériában lévő összes kép, illetve az általuk letétbe helyezett, Pécsen őrzött képek mind részt vesznek a tárlaton. Ezen kívül magángyűjtőktől is kaptunk kölcsön festményeket, vidéki múzeumokból is érkeztek Csontváry képek, sőt még külföldről, Losoncról és Pozsonyból is.
Mennyire volt nehéz a kooperáció az egyes intézményekkel és gyűjtőkkel? Könnyen be lehetett szerezni a festményeket?
Mind nekünk, a Várgondnokságnak, mind Gulyás Gábor kurátornak, mind pedig megbízónknak, a Miniszterelnökségnek szívügye ez a kiállítás. Számos problémát, gondot, mesterséges akadályt tapasztaltunk, sőt néha értetlenséget is. Meggyőződésem, hogy ezeken az akadályokon már túl vagyunk, és a kiállítás sikere minket fog igazolni. A volt Honvéd Főparancsnokság épületében rendezhetjük meg a kiállítást: Kallina Mór építész legszebb munkája ez a gyönyörű neoreneszánsz épület, amelyet a háború pusztítása után, a Kádár-korszakban sajnos hagytak tönkremenni. A Kormányzat két évvel ezelőtt azonban felújíttatta, a magasföldszintig visszaépíttette, így most gyakorlatilag eredeti szépségében várja a látogatókat. Egy kiállítást rendeztünk itt eddig, amely a Zsolnayak örökségét idézte meg. Sikeres volt, hiszen 20 ezer látogatót vonzott, most pedig azt hiszem, nem túlzás az a célkitűzésünk, hogy ennek a látogatószámnak minimum a négyszeresét szeretnénk elérni év végégig. Az épület eleganciájával alkalmas rá, hogy megtisztelje a művész munkásságát, a Várba pedig rengeteg turista látogat el, így talán ez lehet az első lépés a felé a világkarrier felé, amely méltán megilleti Csontváryt.
Korábban elhangzott, hogy a képek mérete miatt nem lehetett megrendezni a tárlatot a Várkert Bazárban.
Így van, a magyar művészettörténetben - Munkácsy mellett - a legnagyobb méretű képeket Csontváry festette: a Mária kútja Názáretben és a Baalbek a legnagyobbak ezek közül. A Várkert Bazárban csak a multifunkcionális nagytermet tudtuk volna erre a célra használni, de ez azt eredményezte volna, hogy ez idő alatt nem tarthatunk ott más rendezvényeket. A Honvéd Főparancsnokság épületében azonban rendelkezésre állnak akkora belső terek, hogy ezeket a nagy munkákat is méltó módon, illő környezetben, megfelelő megvilágítással el tudjuk helyezni. Ezek a hatalmas festmények most találkoznak először, gyakorlatilag az egész életmű egyben lesz. Szerettük volna megszerezni azokat a képeket is a kiállításra, amelyeket 1944-45-ben a szovjet hadsereg Moszkvába hurcolt, és amelyek valószínűleg a Puskin Múzeumban vannak, de az orosz kulturális kormányzattól nem érkezett válasz a kéréssel kapcsolatban.
Mely képeket tartja a kiállítás legkülönlegesebb darabjainak?
Az előbb említett nagy képeket, amelyek most együtt láthatók. A Pécsen bemutatott darabokat gyakorlatilag a hetvenes évek óta nem mozdították el. Ennek az az oka, hogy akkor olyan megoldást alkalmaztak, amely után nem lehetett levenni a keretről a vásznakat és hengerelni őket. Más megoldásra volt szükség, úgyhogy teljes életnagyságukban és méretükben szállítottuk őket Budapestre. Komoly kihívást jelentett, mert olyan technikai megoldást kellett alkalmaznunk, hogy ne rázkódjanak a képek, hogy a szállítóládákban biztosítsuk az ideális klimatikus viszonyokat, illetve megfelelő jármű és szakértelem volt szükséges a mozgatásukhoz. A legszigorúbb európai szabványoknak megfelelő szállítási módot használtuk, és szerencsére a képek épségben és biztonságban meg is érkeztek a Honvéd Főparancsnokság épületébe.
Pécsről olyan hangokat lehetett hallani, hogy néhányan aggódtak, a város visszakapja-e a festményeket.
Erre azt tudom mondani, hogy a szállítási közbeszerzés nemcsak az ide útra, hanem az oda-vissza útra vonatkozik, így is fizetjük ki. Mindenképpen vissza fognak jutni Pécsre a Csontváry-képek. Ott egyébként 25 ezer volt az éves látogatószáma a múzeumnak, mi viszont úgy gondoljuk, hogy Budapesten a látogatószámot illetően ennél jóval impozánsabb kiállítást tudunk rendezni, méghozzá a fővárosban megszokott költségek negyedéből.
Hogy áll össze a kiállítás költségvetése?
Állami támogatásként 50 millió forint kormányzati forrást kapunk, a Magyar Villamos Művek 20 millió forinttal támogatja a tárlatot, 8,6 millió forintot biztosít a Magyar Nemzeti Bank, 5 millió forintot a Magyar Fejlesztési Bank, 1,5 millió forintot a Nemzeti Kulturális Alap. Ha elérjük a 80 ezer látogatót, pozitív lesz a tárlat pénzügyi egyenlege is.
A Honvéd Főparancsnokságban egy kortárs kamaratárlat is látható lesz. Milyen programok kísérik még a Csontváry-kiállítást?
A kurátor koncepciója, hogy a tárlaton néhány kortárs művész is bemutatkozzon, az ő Csontváry-képeik, interpretációik is láthatóak lesznek. Valóban érdekes, hogy a mostani művészek mit gondolnak róla, hogyan látják a legnagyobbat. Egy ilyen kiállításnak természetesen velejárói a múzeumpedagógiai foglalkozások, illetve lesz egy kiadvány is: a tárlaton szereplő összes munka újra lett fotózva, amelyekből színvonalas katalógus is készül.
Milyen további kiállításokat tervez a közeljövőben a Várgondnokság?
A Várkert Bazár megnyitása után a Várgondnokság feladatköre kulturális tevékenységgel is bővült. Eddig is számos nagysikerű tárlatot rendeztünk: fogadtuk a Hungarikonok című kiállítást, majd megrendeztük a Csók István-emlékkiállítást, amelynek nagy látogatószáma is azt bizonyítja, hogy a Várkert Bazár kiváló kiállítási és kulturális helyszín. Jelenleg két erdélyi témával foglalkozó tárlat látható itt: Kaiser Ottó Kultúr-portrék Erdélyből, valamint Fodor István Erdély madártávlatból című kiállításai. Hamarosan aláírunk a Kogart Alapítvánnyal egy együttműködési megállapodást, és a Kogart Gyűjteményből kiegészítve, más gyűjteményekkel együtt egy kiállítási programot kezdünk a Testőrpalotában. A Déli Palotában folyamatos, általunk rendezendő tárlatsorozatot valósítunk meg, emellé pedig néhány kivételes, nagy jelentőségű tárlatot is rendezünk majd. Nemsokára nyílik az Új világ született című I. világháborús kiállításunk, a Csontváryt pedig egy mohácsi busójárást bemutató, az alakoskodó népszokásokat megelevenítő tárlat követ majd a Honvéd Főparancsnokság épületében, amelynek az előkészületeit már meg is kezdtük.
Fotó: Csákvári Zsigmond
