Czigány Ákos fotóin ugyan a látható valóságot rögzíti, azonban számára a világból kiragadott elemek csak ürügyként szolgálnak arra, hogy esztétikai és filozófia gondolatait képpé fogalmazza. A szabályos négyszög alakzatok szigorúan megszerkesztett rendjéből mélyebb összefüggésrendszerek tárulnak elénk. A fotók meditálásra hívnak, ösztönöznek miket arra, hogy lássunk mélyebbre, hogy vegyük észre a konkréton túl húzódó egyetemest. Czigány Ákos mesél nekünk a munkáiról.

Ég 8888 az Egek – hommage à Hiroshi Sugimoto sorozatból (2010–) 

A 8888-as sorszámú az Egek sorozatom egyik legfeszesebb kompozíciójú darabja. Szögletesen sugaras, hipnotikus képlet. 2014-ben készült a pesti belvárosban, a hely és az idő jelentősége korlátozott. Ugyanakkor pont a korlátok, a határok tapasztalatáról van szó. Zártság és nyíltság feszültsége már a felvételek készítésekor jelen van, mert az udvarokba jutni nem magától értetődő. A házkapuk többsége ma zárva van, ami kora gyerekkoromban jórészt ismeretlen volt. 

Czigány Ákos: Ég 8888, 2014.
Forrás: Várfok Galéria
Földek (2005–) 

A mélygarázsok lejárataira egy távoli, de még európai városban figyeltem fel először, 2005-ben. A legősibbnek tűnő emberi lakhely, a barlang mintázatát hívják elő, egyszerre archaikus és kortárs jelenségek. A térélmény és az időtapasztalat találkozása vezetett tovább később az Egek ciklushoz, amely a Földek ellenképe és egyben tükörképe. 

Czigány Ákos: Föld 1566., 2005.
Forrás: Várfok Galéria
Otthonok (2013–) 

Egy épület a homlokzatán át kommunikál, itt lépünk be, ezen tekintünk ki. Ehhez képest a tűzfal egy rejtett arc, mely többnyire láthatatlan, és csak a hozzánőtt épület elbontásával, a mesterséges szövet felsértésével tárul fel. Az építés és a rombolás közös vetületében a valóság érzékelésének többféle módja kap körvonalat. Lehetne ez a valóság egy emberi lény is. 

Czigány Ákos: Otthon 6093-6109, 2014/2016
Forrás: Várfok Galéria
Darwin Online (2009–) 

Egy internetes archívum anyagából tablókat állítottam össze Charles Darwin könyveinek üres oldalaiból. Ehhez az apropót személyes emlékek és bölcseleti kérdések adták, csakúgy, mint a véletlen. Bár leolvashatóvá vált, mi tölti ki az üresen maradt lapok felszínét – anyag, technológia, médiatörténet –, továbbra is rejtély, mi tölti fel az időt: a teremtés, az evolúció és így tovább. 

Czigány Ákos: 160 ÜRES OLDAL: Birds Part of 3 The Zoology of The Voyage of H.M.S Beagle. Edited and Superintended By Charles Darwin. London: Smith Elder and Co. 1841., 2009.
Forrás: Várfok Galéria
Galéria: A művészet fénye 

A teremőrök többnyire értetlenül szemlélik, amint egy múzeumban nem a kiállítási tárgyakat, hanem a mennyezetet fényképezem. Pedig onnan érkezik sokféle formában a fény, amely láthatóvá tesz minden látnivalót. A múzeum tartalmától el- és feltekintve, úgy reprodukálom ezeket az építészeti szerkezeteket, világítástechnikai berendezéseket, mint felettes műalkotásokat. Ironikus képarchitektúrák ezek, amelyek nemcsak áttételesen felülről, hanem esetleg mélységben is összefüggenek a művészettel. 

Czigány Ákos: Magyar Fotográfusok Háza, Mai Manó Ház. 2014.
Forrás: Várfok Galéria
Gazdaság 

A kortárs tájban egyre több, sokszor abszurd méretű objektum jelenik meg, melyeket a szemlélet öntudatlanul kitakar, zárójelbe tesz. Holott egyre inkább ezekből a létesítményekből indul ki a táj szerveződése, alakítása, használata. Urbánusabb közegben készült fotográfiáim az ég-föld függőleges tengelyen mozogtak. Itt, vidéki környezetben a horizont mentén fogalmazódnak meg téri határhelyzetek. 

Czigány Ákos: Gazdaság 9349-55, 2016.
Forrás: Várfok Galéria
Tárgyak 

Sok fogyasztási cikk, műszaki termék kap jókora hungarocell védőcsomagolást, ami azután rendkívül környezetkárosító hulladékká válik. Üresen a tárgyak negatív térformája alig felismerhető, absztrakt kompozíciókat rajzol ki bennük, míg az anyag szemcsés szerkezete a képpontokon alapuló leképezést, például a fotográfiát modellálja. Fényképeim a funkció és az esztétikum feszültségét világítják át. 

Czigány Ákos: Tárgy 21-20, 2014.
Forrás: Várfok Galéria
Vacuum Punctum

Ezeken a felvételeken egy vasbeton épületváz szintjein látunk át lefelé vagy felfelé nézve, a födémeket áttörő gépészeti lyukakon keresztül. A funkcionális térmélység egymásba ágyazódó képi építményeket eredményez. A fény és a struktúra kapcsolata, illetve a függőleges tengely ezután sok más munkámban foglalkoztatott. 

Czigány Ákos: Vacuum #4, 2005.
Forrás: Várfok Galéria
Vakablak (2007–) 

A fotográfián belüli rejtett kép és a látvány korlátozása érdekelt azokban a felvételekben, amelyeket egy erőd belső falán kidomborodó négyszögekről készítettem. Nem vakablakokat látunk, hanem azt a paradoxont, amit a vakablak mint metafora hordoz. 

Czigány Ákos: Vakablak 200-5, 2007.
Forrás: Czigány Ákos
Replica (2019-2020) 

Az üvegszemek a szemgolyót hivatottak élethűen pótolni, hasonlóan ahhoz, ahogyan a fotográfia a szem általi „természetes” látványt vágyódik reprodukálni. Az üvegszemekről készült fotográfiákban ezek a kettőződések, másolatok, utánzatok vetülnek egymásra. 

Czigány Ákos: Replica 4.10 (7700), 2019.
Forrás: Czigány Ákos

Nyitókép: Czigány Ákos: Ég 260-15, 2012. (részlet)

Czigány Ákos fotóművész (1972, Budapest) a magyar kortárs fotográfiai színtér meghatározó alakja.
1995-ben diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 2006-tól az ex Ponto fotóművészeti blog szerzője. 2009-től tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának. Budapesten él és alkot, 2014 óta tagja a Várfok Galéria állandó művészkörének.
2010-ben Egek című sorozatáért
elnyerte a neves Lucien Hervé és Rodolf Hervé-díjat, az International Photography Awards 3. és a prágai Leica galéria FRAME011 nemzetközi fotográfiaversenyének 2. díját és különdíját is.
Idén Balogh Rudolf-díjjal tüntették ki.
Képeit a letisztultság, a mértani pontosságú kompozíciók geometrikus szépsége jellemzi, ami mögött a Bauhaus és a magyar konstruktivista hagyományok hatása figyelhető meg.