A nagyszabású tárlat, melyhez számos európai és tengerentúli múzeum és magángyűjtemény anyagából válogatott anyagot a kurátor, először New Yorkban, a New York Egyetem keretében működő Grey Művészeti Múzeumban volt látható. Innen vándorolt Montréalba, utolsó helyszíne pedig a párizsi Musée de l’Orangérie lesz.
A kiállítás Berthe Weill műgyűjtő és galerista munkásságát mutatja be, aki pályafutása során mindvégig a fiatal, feltörekvő tehetségek felkarolását tekintette fő feladatának; olyan művészek indulását egyengette, mint Pablo Picasso, Raoul Duffy, Marc Chagall, Amedeo Modigliani vagy Henri Matisse.
A magyar avantgárd művészet egyik meghatározó alakja, Czóbel Béla szintén Berthe Weill felfedezettjei közé tartozott. Korai, a fauvizmus irányzatához kapcsolódó munkáit Weill oly sokra becsülte, hogy már 1908-ban önálló kiállítást rendezett a számára (évente mindössze egyetlen művésznek lehetett része ebben a kitüntetett figyelemben). Az 1907-es Ülő fiúk egy amerikai magángyűjtőtől kölcsönzött Czóbel-portré szomszédságában látható a tárlaton.
A kiállítás kurátora, Anne Grace művészettörténész kiemelte, hogy Kanadában nagy súlyt fektetnek az európai kulturális kapcsolatok erősítésére, és köszönetet mondott a Janus Pannonius Múzeumnak, amiért lehetővé tette Czóbel Béla e korai remekművének tengerentúli bemutatását.
A kiállítás szeptember 7-ig látható Montréalban, majd október 8. és 2026. január 26. között Párizsban. Az Ülő fiúk ezt követően visszatér a pécsi JPM Modern Magyar Képtár állandó kiállításába, ahol a 20. századi magyar képzőművészet kiemelkedő alkotásai között ismét megtekinthető lesz.
