Dalí nyalókalogót tervezett, Van Gogh pedig matematikai elveket festett meg
Hallássérülten szimfóniát komponálni és elismert festőként tüllruhát varrni? Miért ne?! Beethoven és Degas így tettek. Kultúrsokk című cikksorozatunk annak bizonyítéka, hogy az igazán kiemelkedő művészek haláluk után is képesek hatást kelteni, meglepetést okozni. Éppúgy, ahogy a több tíz vagy akár sok száz éves műalkotások.
A német expresszionista festőművész, Paula Modersohn-Becker (1876–1907) volt az első nő, aki meztelenül festette meg magát – ezzel nem csupán a korabeli művészeti tabukat törte át, hanem a női ábrázolás korlátozásait is.
Edgar Degas nem csupán a festészetben jeleskedett, 1881-ben kiállított egy egyméteres balerinaszobrot, melynek tüllruháját valódi anyagból készítette el – a balett-tematika mellett lovak is megjelentek a szobrászatában.
1956-ban kétszer is megtámadták a Mona Lisát: egy látogató borotvapengével rontott rá, majd egy másik, egy Hugo Unjaga Villegas nevezetű bolíviai férfi követ dobott a festményre – szerencsére üveg védte a képet.
Artemisia Gentileschi olasz korai barokk festőművésznő – Caravaggio egyik legjobb követője – munkássága messze megelőzte a korát: képeinek témái közt megjelent a szexuális zaklatás, a sorsukat saját kezükbe vevő erős nők, illetve a női összefogás, valamint ő az első nő, aki a firenzei művészeti akadémia (Accademia delle Arti del Disegno) tagja lett.
Claude Monet mindössze néhány óra alatt festette meg a csodaszép Nő napernyővel című képét, melyhez felesége és fia állt modellt.
Dalí hatévesen kijelentette, hogy szakács szeretne lenni, és bár ahelyett végül világhírű festőművész lett, mégis nyomot hagyott a gasztronómia világában: kiadott egy erotikus szakácskönyvet, amelyet ő illusztrált.
További érdekesség Dalí kapcsán: 1969-ben egy szalvétára vázolva tervezte meg a Chupa Chups nyalóka logóját, amit egy kis módosítással ma is használ a cég.
Michelangelo Buonarrotinak geometriai díszítést és a tizenkét apostolt kellett volna felfestenie a Sixtus-kápolna mennyezetére, ezzel szemben ő az Ótestamentum történeteit jelenítette meg a freskón.
Egy 2024-es tanulmány megállapította, hogy Vincent van Gogh 1889-es festménye, a Csillagos éj pontosan ábrázolja a turbulencia tudományos jelenségét, és olyan matematikai elveket követ, mint Kolmogorov elmélete és Batchelor skálázása, amelyeket hivatalosan csak évtizedekkel a festmény létrehozása után írtak le.
Ludwig van Beethoven szinte teljesen süketen komponálta a IX. szimfóniát, melynek része az Örömóda, ami az Európai Unió himnusza lett.
