000_32L72AH_16.jpg

Damien Hirst visszadátumozta az NFT-munkáit

Damien Hirst The Currency című művének 2016-ra datált alkotásairól kiderült, hogy 2018-19-ben készültek.

Damien Hirst ismét fókuszba került, mert kiderült, hogy visszadátumozta a műveit. A Guardian tegnap közzétett jelentéséből kiderül, hogy a legutóbbi NFT-projekthez (nem helyettesíthető token) készült papírra festett olajfestmények közül legalább ezer nem 2016-ban készült, ahogy a művész nyilatkozta, hanem valójában 2018-ban és 2019-ben sorozatban gyártották őket a Hirst által felbérelt művészek.

Összesen tízezer festmény készült a The Currency projekthez, mindegyiket mikroponttal, hitelességet igazoló dombornyomott pecséttel és a hátoldalán ceruzával írt címmel, dátummal és aláírással jelölték. Amikor a projektet 2021-ben elindították, Hirst és Heni (a Hirst cége által működtetett kiadói platform, amely felhatalmazta a művek értékesítésére) többször is azt mondták, hogy a festményeket 2016-ban kézzel készítették.

A projekt a művészet és a valuta határait vizsgálta, minden festmény egy digitális tokenhez volt kötve, a vásárlóknak pedig lehetőségük volt megvásárolni ezeket az NFT-ket, darabonként 2000 dollárért. Majd szabadon dönthettek, hogy megtartják a tokent, vagy megveszik annak fizikai verzióját. Ha valaki az NFT-t verzió mellett döntött, annak a materiális verzióját 2022-ben Hirst a Newport Street Galleryben elégette.  

Az egyik gyűjtő, aki a fizikai művet választotta, állítja, hogy  a vásárláskor nem állítottak ki eredetiségigazolást. Azon a napon, amikor úgy döntött, hogy megtartja a festményt, az NFT-t eltávolították a tárcájából, és az összes levelezés, beleértve a nyugtára mutató linket is, eltűnt.

Hagyományosan a műalkotásoknak tulajdonított dátumokat széles körben úgy értelmezik, hogy azok az elkészülés évére utalnak, de a Science és Heni jogászai szerint Hirstnél „szokásos gyakorlat”, hogy a műveket az ötlet megszületése szerint datálja. Nem vitatták, hogy a művész szerint a 2016-os festmények közül legalább ezret több évvel később festettek. A Guardian forrásai szerint 2018-19-ben valószínűleg több ezer festmény készült. Hirst ügyvédei hasonló választ kaptak márciusban, amikor a Guardian bebizonyította, hogy cége több szobrot az 1990-es évekre datált, annak ellenére, hogy 2017-ben készültek.

A The Currency értékét viszont egyértelműen befolyásolja a dátumuk. A mai napig körülbelül száz darabot adtak el újra aukción – az Artnet adatbázisa szerint mindegyiken a 2016-os dátum szerepel. Az árak 5000 és 28 ezer font között mozogtak.

Forrás: Guardian

Ez is érdekelheti

Elveszettnek hitt magyar festmények kerülnek kalapács alá októberben

A Virág Judit Galéria őszi aukcióján Berény Róbert 1929-ben készült főműve lesz az egyik legnagyobb szenzáció. A karácsonyi csendélet létezéséről ugyan tudtak a kutatók, hollétét azonban idáig titok övezte.

Mi a közös Picassóban, Banksyben és John Lennonban?

„És hány bomba kell még, hogy az ágyúszót már ne tűrje senki sem? Ha válasz kell, hallgasd, hogy mit fúj a szél.” Mi ezúttal nem a szelet hallgattuk meg, hanem például az idézett Bob Dylan-dalt, és még öt másikat, de megnéztünk 5+1 képzőművészeti alkotást is. Tettük ezt azért, mert az ENSZ határozata alapján szeptember 21-e a béke nemzetközi napja.

Toulouse-Lautrec a bordélyok, kabarék és szalonok botrányhőse volt

„Nem irgalmazok a szemölcsöknek” – írta Henri de Toulouse-Lautrec, és valóban: a valóságot, a mulatók fülledt világát örökítette meg, de valósága maga volt a varázslat. A posztimpresszionizmus mestere 125 éve, 1901 szeptemberében hunyt el.

A garabonciás és a szél – Megérkezett az Úgyfest tizedik epizódja

Másik János zenész, zeneszerző látogat Krizbóhoz, azaz Krizbai Gergely Barcsay-díjas képzőművészhez a Kultúrapont és a PKÜ Úgyfest-sorozata tizedik részében. Krizbo és vendége nemcsak izgalmas dolgokról beszélgetnek, de az elhangzottak illusztrációjául egy közös festmény is születik a Szentendrei Régi Művésztelepen.