Dan Reisinger Lendván

?Lendva kultúrváros, amelynek fontos része az, amit a helyi zsidóság itt megalkotott? ? mondta el Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója a megnyitón. Hozzátette: örül, hogy Dan Reisinger is támogatta Lendva Európa Kulturális Fővárosa címért való pályázását.

Szepes Hédi művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta: a kiállításon láthatók az áprilisban Budapesten felállított Munkaszolgálatosok emlékművéhez készült akvarellek. Az emlékművön és a hozzá készült vázlatokon kilenc meghajlott, fejét földre szegező figura látható, amely a megalázottságot ábrázolja. ?Azért kilencet, mert a tízedik foglyot agyonlőtték? ? mondta Dan Reisinger szavait idézve. ?A művész a szabad formai játékot alkalmazza. Körüljárhatóságot, statikusságot formál. Ritmusával, formájával szinte monumentális hatású. Az emlékőrzés és -értelmezés megannyi útja nyílik meg ezzel. Dan Reisinger a klasszikus keleti felfogást alkalmazza: vertikális, horizontális vonalak, kompozíciók, egymásba áramló formaegyüttesek. Tömören megfogalmazott gesztusnyelv, tiszta arányrendszer, amely megőrzi empirikus elemeit. Ez a tömörség, szimbólumrendszere magával ragadó, gondolkodásra késztet bennünket? ? tette hozzá Szepes Hédi.

Dan Reisinger áprilisban két céllal érkezett Budapestre: egyrészt április 17-én a Teleki téren avatták fel az általa készített Munkaszolgálatosok emlékművét, másrészt április 22-én megnyitotta a szentendrei MANK Galériában rendezett kiállítást. ?Mind a két eseménynek megvannak az értékei, elgondolkodtató viszont, hogy mi köti össze őket? ? mondta az alkotó, aki Dr. Hóvári Jánost, a kiállításnak helyet adó MANK főigazgatóját nevezte meg közös pontként, akinek barátsága nélkül az emlékmű és a kiállítás nem jöhetett volna létre.

A világhírű tervezőgrafikus, festő, szobrász Dan Reisinger több mint tíz év elteltével jelentkezett áprilisban önálló kiállítással Magyarországon. A Holt-tengeren túl nevet viselő szentendrei tárlat a MANK Galériában fogadta az érdeklődőket, és a művész gazdag életművének utóbbi másfél évtizedes alkotói periódusára összpontosított.

Az Izraelben élő, magyar származású művész ? aki a holokauszt során családja nagy részét elvesztette ? 1949-ben emigrált Izraelbe. Első jelentős nemzetközi szakmai sikerét az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon aratta díjnyertes plakátjával. Az alkotó 1966-ban véglegesen Izraelben telepedett le, ahol az izraeli formatervezés és tervezőgrafika meghatározó újítójaként lépett fel. Az 1960-as évektől művei a geometrikus és lírai absztrakció, a kinetikus művészet és az op art jellemzőit viselik magukon.