thumbnail_240603-Verskert-PI-MJ_20_16.jpg

Debrecenben már a padok is Térey-verset mondanak

Tizenegy „mesélő” és öt „verselő” padot adtak át Debrecenben az elmúlt hónapban. Ezzel összesen tizenhat padra került fel egy-egy QR-kódokkal ellátott kis táblácska, amely meseírók, debreceni kötődésű költők műveihez vezetnek el.

A Liget téren és a Libakertben Benedek Elek, Kányádi Sándor, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Szabó Magda és Zelk Zoltán meséi közül választhatnak a pihenők, az Arany János tér parkjában Arany János és Petőfi Sándor, míg a Borsos-villa zöldövezetében Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Térey János verseit olvashatják. 

A Libakerttől a Vénkertig vezető sétálóúton több sportpálya és játszótér található, az árnyat nyújtó fák között sétálni sem utolsó, így a táblák olyan helyre kerültek, ahol a sport és a kultúra találkozni tud – sorolja a kultura.hu olvasói számára  Debrecenben tanuló kollégánk, Szilágyi Szilvia.

Az  UNESCO Irodalom Városa címét viselő lengyelországi Krakkóban több ilyen táblával ellátott paddal találkozhatunk  a köztereken – mondta  az ötlet forrásáról Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármester. A QR-kódokkal ellátott padok debreceni kihelyezése  a városvezetés  és a Mozdulj, Debrecen! mozgalom közös kezdeményezése.

A mesélő és verselő köztéri padok mellett a belvárosi Ady parkban szabadtéri könyvespolcon választhatnak és cserélhetnek egymás között olvasnivalót, a Déri téren, a Merengő-szobor mellett pedig egy interaktív installáció, a Verskert található.

Az installáció három éve született meg, a bezárkózás, a pandémia időszakában abból a célból, hogy a debreceniek versek útján üzenhessenek egymásnak.

Ez is érdekelheti

A múlt erőt ad a jövő megéléséhez

A Nemzeti Táncszínházban szembesülhetünk Zsuráfszky Zoltán stílusokon, időn, műfajokon átívelő tehetségével.

Őszi levelek szüretről, szerelemről, megfázásról és függőségről

Feltettük a kérdést, mit csinált Ady, Petőfi, Csáth és társaik egy ugyanilyen őszi napon száz vagy kétszáz évvel ezelőtt.

Az Én Újságom újra kinyílik

Pósa Lajos öröksége – kiállításmegnyitó dalokkal és mesékkel Balassagyarmaton a Jánossy Képtárban.

Október 22-én történt

„Minden felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az összes tudással... ma is úgy vagyok, ha valamit mondok és elvetik, akkor az nagyon jó, mert lehet, hogy az egy felfedezés, és ha valamit elfogadnak, akkor azon elszomorodok, mert úgy látszik, öregszem, és már semmi újat nem tudok mondani” – fogalmazta az 1986. október 22-én elhunyt Nobel- és Kossuth-díjas orvos, biokémikus, Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar tudós, aki Magyarországon folytatott kutatásaiért részesült a legrangosabb tudományos elismerésben.