Mint azt a G7 hírül adta, az új orosz történelemtankönyv szerint a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert az 1956-os forradalomban, és rengeteg gyilkosságot követtek el. A Telex megkeresésére Demeter Szilárd kultúrpolitikus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója kommentálta a kiadványt.

A G7 szemléje szerint a Vlagyimir Putyin megbízásából készült új orosz történelemtankönyvek fasisztának nevezik az 1956-os magyar forradalmárokat, és mint idézik, „a magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták.” A Telex ennek kapcsán kérdezte Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját a tankönyv tartalmának potenciális diplomáciai következményeiről.

„Szerintem nincs olyan jóérzésű magyar ember, akit ne háborítana fel [az új orosz történelemtankönyv]” – mondta Demeter. Hozzátette: „Azt többször elmondtam, leírtam, hogy ahogyan nincs jó náci, úgy nem létezik jó kommunista sem. Az embertelen diktatúrák attól még embertelenek és diktatúrák maradnak, hogy valakik utólagosan elkezdik kozmetikázni. 1956-ot nevezték már ellenforradalomnak is (ráadásul magyarok), az is a hőseink meggyalázása volt.”

„Bár azt értem, hogy a Szovjetunió szempontjából ez egy lehetséges olvasat, ettől még nem válik igazzá. És ez a lényeg: hogy mi, magyarok mennyire éljük meg igaznak 1956 kitüntetett történelmi pillanatát. Nem hiszem, hogy ezen bármiféle orosz tankönyv változtatna, mint ahogyan más, minket korábban leigázó birodalom történelmi olvasata sem kell, hogy befolyásolja azt, amit mi gondolunk saját magunkról” – húzta alá.

„Sajnos a történelmi igazság nem objektív, a történelemtudomány sem fizika, vagyis mindig és mindenkor értelmezések versenye lesz” – emelte ki a Telexnek adott válaszában, amelyet saját életéből vett példával zárt. „Ettől még számomra, aki egy alternatív román történelemértelmezés erőltetett narratívájában nőttem fel, kifejezetten az elégtétel erejével bírna, ha más országok történetírása közeledne a magyar értelmezéshez. Bár ha ezt szorgalmazná a magyar kormány (mondjuk az utódállamokban), akkor az ellenzéki sajtó lenne az első, ami felháborodva érvelne a magyar történetírás legitimitása ellen és a más államok sajátos értelmezéseinek jogossága mellett” – fogalmazott a főigazgató.

Nyitókép: budapesti utcakép az 1956-os forradalom idején. Fotó: Fortepan / Album079