Az első négy évben Az ember tragédiája mellett a Bibliát, valamint a magyar regék és mondákat dolgozták fel a csoportok, tavaly pedig a magyar népmeséket vitték színre. Kiss József elmondása szerint tavaly javasolta, hogy ismét Madách művét vigyék színre a diákok, de a pedagógusok még egy év haladékot kértek erre. Ebben az évben azonban megvalósulhatott a terv.
A zsűri idén tíz kategóriában hirdetett győztest, megjutalmazva mindkét nemnél a legügyesebb főszereplőt és epizodistát, valamint a legszebben beszélő szereplőt. A legötletesebb megvalósításért odaítélt díjat a Széchenyi István Gimnázium kapta, a legügyesebb csapat pedig a Magiszter Alapítványi Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola csoportja lett.
Kiss József a Kultúra.hu-nak korábban kifejtette: az ünnep célja nem a versengés. ?A leglényegesebb, hogy a fiatalok a kultúránk jelentős alkotásaival ne csak olvasás útján ismerkedjenek meg, hanem, mint valamiféle alapanyagot meggyúrják, áteresszék saját lelkükön, idegrendszerükön.? Hozzátette: a dramatizálás élővé teszi számukra a hagyományokat.
Az Ádámok és Évák ünnepét 2009-ben Balázs Péter, a szolnoki színház igazgatója indította útjára. Az évek során valóban országos programmá nőtte ki magát a kezdeményezés, amelyet nagyon sok vidéki város is átvett Soprontól Zalaegerszegen, Veszprémen és Székesfehérváron át Debrecenig. A teátrumok minden évben maguk választják a tematikát: Veszprémben idén például Gergők és Vicuskák történetét vitték színre a diákok.
Kultúra.hu/MTI
