L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója pénteken a gyulai kiállítóhelyen elmondta, a nemzeti múzeum állandó tárlatának megújítása mellett két nagy célt tűztek ki a közelmúltban: tudatosítsák, hogy a kultúra támogatása, a magánmecenatúra polgári erény; és hogy a következő parlamenti ciklusban induljon meg a vidéki múzeumok átfogó fejlesztési stratégiájának kidolgozása. Ebben az MNM partner kíván lenni, ezt kívánja meg az alapító okirata is – fogalmazott.

Hangsúlyozta, a gyulai kiállítóhely példaértékű, hiszen folyamatosan fejleszteni kell a múzeumi tartalmat úgy, hogy azzal a fiatalokat is meg lehessen szólítani. Kijelentette: a vidéki múzeumok a helyi identitás őrzői és a lokalitások felértékelődését jelentik, amire a globális térben szükség van. L. Simon László aláhúzta: az Európai Unióban Magyarország fordítja a legtöbb forrást a kultúrára.

Kovács József, Békés megye 3. választókörzetének országgyűlési képviselője emlékeztett, a békési fürdőváros nagy hangsúlyt fektet híres szülötte emlékének őrzésére, a közelmúltban felújították az Erkel teret és a zeneszerző szobrát is.

Görgényi Ernő polgármester felidézte, az Erkel Ferenc Emlékház jogelődje úgy jöhetett létre, hogy Mogyoróssy János 1868-ban a köz javára felajánlotta több mint ezer darabból álló gyűjteményét. Hangsúlyozta, az önkormányzat elkötelezett a múzeumok fejlesztése, a gyűjtemények minél élményszerűbb gyarapítása mellett.

Az Erkel-emlékház kiállítása egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, valamint egy zenélő paddal bővült, továbbá a tárlatban eddig is szerepelt interaktív eszközöket cserélték modernekre, a tartalmukat pedig látványosabbra és az eddiginél is áttekinthetőbbre.

Az okostükör Temesváry János, az Erkel Nonprofit Kft. műszaki vezetőjének fejlesztése, amelyet karmesteri kézmozdulatokhoz hasonló mozgással vezérelhetnek a látogatók.

Ezzel Erkel Ferenc szülőháza az Almásy-kastély és a vár után a harmadik olyan kiállítóhelye a városnak, ahol interaktív eszköz segíti az élményalapú információk átadását. A fejlesztést a Kubinyi Ágoston program 8 milliós és az önkormányzat 900 ezer forintos támogatásával valósították meg.

Az átadást követően a látogatók megtekinthetik azt az ötven drágakővel díszített aranykoszorút (Bartsch Gusztáv ötvösmester 1888-as alkotása), amelyet Erkel Ferenc az ötvenéves karmesteri jubileumára kapott a nemzettől.

A városi legenda szerint a gyulai múzeum értékes tárgyait a város 1944-es szovjet megszállásakor a városházára menekítették. Bár a szovjet katonák a páncélszekrényt felfeszítették, és annak tartalmát magukkal vitték, a színarany koszorút tartalmazó cipősdobozhoz azonban – amely nem fért be a trezorba, és emiatt azt a páncélszekrény tetejére rakták – nem nyúltak. Az ócska skatulya fel sem tűnt a megszállóknak, az ereklye így maradt meg érintetlenül a gyulai múzeum tulajdonában.

Ezenkívül a tárlatba került a zeneszerző 1849. január 1-jei keltezésű kéziratos kottája is, ezt Marczibányi Mária emlékalbumába jegyezte le. A kéziratot 2018-ban vásárolta meg a gyulai múzeum.

Különlegességét a dátum adja: a szabadságharc közepén Erkel nem volt aktív a komponálásban. Jelentős a rövid szerzemény a műfaja okán is: Erkel Ferenc munkásságában rendkívül ritka a dal. Érdekessége még, hogy – bár a 1970-es években Bónis Ferenc zenetörténész eredetinek minősítette, tehát a zenetörténész szakma tudott a létezéséről – a gyulai múzeumba kerülését megelőzően sehol sem publikálták, így szélesebb körben nem is volt ismert.     

Fotók forrása: Erkel Ferenc Emlékház