A magyar túlélők vallomásait a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (Degob) rögzítette 1945 és 1946 között. A Revisiting Early Testimonies of Hungarian Jewish Holocaust Survivors through a Digital Lens (röviden Digital Lens) elnevezésű kutatócsoport most új, innovatív módszerekkel elemzi ezeket a jegyzőkönyveket. A kutatás amellett, hogy segít pontosabb képet alkotni a Degob működéséről, a digitális szövegelemzés módszereivel tárja fel a túlélők által használt nyelv legfontosabb jellemzőit, az üldöztetés és a túlélés topográfiáját, illetve a tipikusan női és férfi nézőpontból lejegyzett tapasztalatokat.
Melyek a zsidó holokauszttúlélők jegyzőkönyvekben használt nyelvezetének főbb jellemzői? Találunk-e jelentős eltéréseket a különböző túlélő csoportok között? Hogyan viszonyul a túlélők által használt nyelv a korra jellemző közbeszédhez, a korabeli sajtó nyelvezetéhez? A kutatás többek között ezekre a kérdésekre keresi választ a legmodernebb, mesterséges intelligenciával támogatott módszerekkel – mondta el Barna Ildikó, az ELTE Társadalomtudományi Kar habilitált egyetemi docense, az ELTE Research Center for Computational Social Science kutatócsoport társvezetője.
A kutatás másik iránya az üldöztetés és a túlélés topográfiájával foglalkozik. Honnan deportálták a túlélőket? Milyen helyeken voltak a holokauszt során? Mi jellemezte a felszabadulás utáni időszakot? Milyen útvonalon és hogyan érkeztek vissza Magyarországra? Mivel a tapasztalatok szerint a férfiak és a nők sokszor eltérő nézőpontból ítélik meg a velük történteket, a kutatás külön figyelmet szentel a női és férfi tapasztalatok közötti különbségeknek.
A kutatócsoport egy Jeruzsálemben megrendezett workshopon mutatta be a projekt honlapját, amelyen az érdeklődők interaktív adatvizualizációk és térképek segítségével ismerhetik meg a kutatás eredményeit, a kapcsolódó publikációkat és előadásokat, illetve betekintést nyerhetnek a kutatás módszertanába is.
Nyitókép: deportáltak érkezése az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba. Fotó: Fortepan/Lili Jacob
