Egyáltalán mi is az az elektroakusztika?

A szótári meghatározás szerint az elektroakusztika nem más, mint a természetes hangjelenségek elektromos jellé alakítása, illetve mesterséges hangjelenségek keltésével, átvitelével, rögzítésével, átalakításával és közvetítésével foglalkozó szaktudomány. Hogyan kell ezt értelmezni? Talán úgy lehetne a legjobban konyhanyelvre fordítani, hogy a zeneszerzők a hagyományos módon megszólaló hangokat alakítják elektromos jellé és/vagy mesterséges úton generálnak hangokat, melyek összefűzéséből aztán teljes művek születnek. Így találkozik félúton a tradíció és a technika, és születik meg valami izgalmasan új műfaj.

Mire számíthat a néző?

A fesztivál nézői egy igen speciális koncertélmény részesei lehetnek október 14-én este. Nemcsak egy viszonylag új műfajjal ismerkedhetnek meg, de szó szerint testközelből, a színpadról élvezhetik az olykor vizuális elemekkel is kiegészített koncerteket. A főszereplők – a darabok – pedig egytől egyig a Müpa zeneműpályázatának díjazott kompozíciói, amelyek a fesztiválon hallhatók majd először. Ismerjük hát meg őket közelebbről is!

20211014_elektroakusztik_mupa_zenemupalyazat_c_csibi_szilvia.jpg
Fotó: Csibi Szilvia 

Pintér Gyula: Shades

Pintér Gyula 1978 óta saját stúdiójában kísérletezik az elektroakusztikus zenével. Csebiss Lidia útmutatásával kezdett zongorázni, majd többek közt Hollandiában, János Kautskynál tanult zeneszerzést, és Párizstól Amszterdamig számos zeneszerzői kurzuson és szemeszteren vett részt. Művei több zeneszerzőversenyen értek el kiemelt helyezést, így nem meglepő, hogy a Müpa zeneműpályázatán is a díjazottak közé került. A fesztiválon hallható, trombitára és elektronikára írt darabja egyfajta concerto grosso, vagyis nagykoncert, amelyben az elektronikus részek reagálnak a szólótrombita hol lírai, hol virtuóz szólamaira.

Kádár Mihály: Resurr

A hangtechnikusként végzett és dolgozó Kádár Mihály munkakörének köszönhetően számos különböző zenei műfajjal és stílussal került már kapcsolatba, a kortárs elektronikus zenével azonban csak 2015 óta foglalkozik behatóbban, azon belül is leginkább a hangszintézis és az elektronika kapcsolata, valamint a zenei programozás izgatja leginkább a fantáziáját. A fesztiválon hallható, Resurr című darabjában egy elektroakusztikus hangzásvilág felépülését és kibontakozását követhetik végig a hallgatók, így szinte ők maguk is részesei lehetnek a mű életútjának.

mupa_epuletfotok_rethey-prikkel_tamas_36.jpg
Müpa. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás 

Baráth Bálint: Vaporisation

A zongoraművész Baráth Bálint egy igen érdekes területet választott doktori fokozatának megszerzéséhez: a káoszelmélet zenei gyakorlatban való megjelenését és a káosztudomány eredményeinek lehetséges felhasználását vizsgálja. Ezt az igencsak érdekes tudásállományt kamatoztatja a zeneszerzés során is, ahol a káosz segítségével tesz kísérletet a világos önkifejezés elérésére.

Kováts Jázon Márk: Légszomj

Kováts Jázon – mint az este több résztvevője is – elektronikus zeneszerzés szakon szerzett mesterdiplomát, miközben a hangtechnikusi képzést elvégezve könnyű- és klasszikus zenei koncertek hangosításával is foglalkozik. A zeneszerzés mellett másik hobbija a természetfotózás. Ez a két tevékenység találkozik Légszomj című darabjában, amelyben a fotózás során gyűjtött impressziókat felhasználva mutatja be az emberiség és a természet viszonyát. Mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a darab fő szólamait saját számítógépes programja, a MAX segítségével készítette el, amiben többek közt egy régi joystick is segítségére volt.

liszt_unnep_054_c_posztos_janos_mupa.jpg
Fotó: Posztós János 

Janca Ákos: Hat nap

Janca Ákos az elmúlt három évtizedben grafikus szoftverek szakértőjeként bejárta a világot, emellett pedig kitanulta az elektronikus zenei médiaművészet csínját-bínját is. Elsősorban a kép és a hang kapcsolata foglalkoztatja, így nem csoda, hogy Hat nap című darabjában is kiemelt szerephez jut a látványvilág. A kompozícióban a teremtés hat napja jelenik meg szimbolikus, miniatűr tételek formájában, az élményt pedig az egyedi, absztrakt, statikus és mozgó ábrák teszik majd teljessé.

Erdélyi Gábor: „Ámbár a Hold…”

Erdélyi Gábor családjában a zene és a technológia szeretete nem új keletű dolog, hiszen édesapja hangmérnök, édesanyja pedig zongoratanár. Gábor a kettőt kombinálva 12 év zongoratanulás, 5 év dob- és 2 év jazz-zeneszerzési tanulmány után elektronikus zeneszerzésre adta a fejét. Emellett 6 évig dolgozott a fantázia alkotta virtuális térben, ahol sci-fi- és horrorjátékok komplex hangvilágát tervezte és alkotta meg. A fesztiválon debütáló művének hangjai – melyek legnagyobb része teljesen hétköznapi tárgyaktól származik – kizárólag hangfelvétellel és számítógépes hangfeldolgozással jöttek létre: így vált egy műanyag seprű, egy pár evőpálcika vagy épp a márványlépcső hangszerré egy szakavatott művész kezei közt. A mű ráadásul speciálisan installált térben és fényviszonyok között hallható majd, ebből kaptak rendhagyó kóstolót a Svábhegyi Csillagvizsgálóban az újságírók a Liszt-ünnep formabontó esti sajtópiknikjén. Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy igazán különleges hangzásvilágról van szó: az biztos, hogy érdemes lesz a Müpa tereiben is megtapasztalni az élményt!

A cikk a Liszt-ünnep hivatalos blogján, a lisztunnep.hu oldalon jelent meg.