Digitalizálják az 1879-es szegedi árvízzel kapcsolatos dokumentumokat
Az 1879-es szegedi nagy árvíz százötvenedik évfordulójára digitalizálják és elérhetővé teszik a várost romba döntő természeti csapással kapcsolatos iratanyagot és térképeket. A projekt az érdeklődő szegedi polgároknak készül, történeti, néprajzi, szociológiai kutatások alapjául is szolgálhat, emellett fontos adatbázisa lesz a levéltár-szolgáltatásnak.
Oláh András Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának munkatársa a projektet bemutató március 12-i konferencián felidézte, hogy Szeged szabad királyi város belterülete az 1879. március 12-i nagy árvíz során jórészt elpusztult. Pár nappal a tragédia után, 1879. március 17-én ellátogatott a helyszínre I. Ferenc József is, aki látva a rettenetes pusztulást – a hagyomány szerint – a „Szeged szebb lesz, mint volt!” mondással megígérte, hogy újjáépítik a várost. A májusban kinevezett királyi biztos, Tisza Lajos vezetésével, Lechner Lajos műszaki irányítása mellett egy új város született.
A nagy árvíz százötvenedik évfordulójára a tervek szerint teljes egészében feldolgozzák és publikálják az eseményhez és az azt követő újjáépítéshez kapcsolódó dokumentumokat és térképeket – közölte a szakember.
A projekt első – a Milos István nyugalmazott földmérési szakfelügyelő, valamint Tobak Zalán, a Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudomány Tanszéke adjunktusának közreműködésével zajló – része a várost ábrázoló történeti térképek, valamint az újjáépítést követően készült fölmérés adatainak feldolgozása és összeillesztése a mai várost ábrázoló digitális térképpel.
Halácsy Sándor földmérő mérnök – Tisza Lajos megbízására – az árvizet követően elkészítette a város belterületének fölmérését. A térkép háromszögeléssel, a városban több helyütt ma is látható térképészeti alappontok segítségével, az akkor megszokottnál részletesebben, 1:1000 méretaránnyal és már méteralapon készült el – emelte ki a levéltáros. Ezt, a városról Giba Antal által 1841–1844 között készített térképet, valamint a korábbi katonai térképeket illesztik össze a későbbi telekkönyvi, illetve ingatlan-nyilvántartási térképekkel, úgy, hogy a felhasználók számára egy egyszerű böngészővel, rétegenként láthatóvá válik az egyes korszakok állapota. Mivel az ábrázolás pontos földrajzi koordinátákon alapul, az adatbázisba később beilleszthetővé válnak az újjáépítés során született kisebb térképrajzok is.
A projekt második üteme a telekkönyvi nyilvántartás adatbázismodelljének elkészítése az 1886 és 1972 közötti időszakról, amely révén az egyes területek, ingatlanok fejlődése, változása, a tulajdoni viszonyok alakulása is követhető lesz a térképen. A harmadik klasszikus levéltári feladat az árvízzel kapcsolatos kárfelmérési, kárelhárítási és újjáépítési adatok összegyűjtése, digitalizálása és közkinccsé tétele. Ebbe beletartoznak a Szegedi Királyi Biztosság dokumentumai is. Ezt az adatbázist a tervek szerint kiegészítenék a szaklevéltárak adataival is. E munka révén több ezer, zömében teljesen ismeretlen dokumentum válna tanulmányozhatóvá.
Az elkészült adatbázisokat egy webes felhasználói felületen tennék elérhetővé. A projekt az érdeklődő szegedi polgároknak készül, történeti, néprajzi, szociológiai kutatások alapjául is szolgálhat, emellett fontos adatbázisa lesz a levéltár-szolgáltatásnak. A projektnek jelentős az anyagi és erőforrásigénye, ezért támogató és önkéntes segítői program indítását is tervezik – közölte Oláh András Pál.
