I. Ferenc József
A bőség zavara a napfény városában – Egy nap Szegeden és környékén
Egyszerre könnyű és nehéz a dolgunk, ha a napfény városát, Szegedet választjuk úti célunknak. Könnyű, mert Csongrád-Csanád vármegye székhelyén bőven találni érdekességeket, de pont ezért nehéz is, hiszen egyetlen napba lehetetlen mindent belesűríteni. Íme néhány látnivaló, amiket érdemes Szegeden és környékén felkeresni.
Június 27-én történt
Ma ünnepli 66. születésnapját Szögi Csaba Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója, a Bethlen Téri Színház művészeti igazgatója. Tizenegy évesen kezdett táncolni, az 1977-es Ki mit tud? döntőseként vált országszerte ismertté, majd számos neves alkotóműhely táncosaként, koreográfusaként, oktatójaként és szakmai vezetőjeként tevékenykedett. Munkásságát a néptánc hagyományainak megőrzése, a kortárs tánc megújítása, a fiatal alkotók támogatása és rangos fesztiválok létrehozása fémjelzi.
A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek
„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.
A Margitszigeten is utoléri a végzet Rudolf trónörököst
Rudolf trónörökös és a tragikus sorsú, lázadó Vetsera Mária szerelméről szól a Rudolf című musical, amelynek bemutatója júliusban három alkalommal, két szereposztásban lesz látható a Margitsziget nyári színházában. A főszerepekben Sándor Pétert, Kocsis Dénest, Jenes Kittit és Nagy Alma Virágot láthatják majd az érdeklődők.
Digitalizálják az 1879-es szegedi árvízzel kapcsolatos dokumentumokat
Az 1879-es szegedi nagy árvíz százötvenedik évfordulójára digitalizálják és elérhetővé teszik a várost romba döntő természeti csapással kapcsolatos iratanyagot és térképeket. A projekt az érdeklődő szegedi polgároknak készül, történeti, néprajzi, szociológiai kutatások alapjául is szolgálhat, emellett fontos adatbázisa lesz a levéltár-szolgáltatásnak.
A katonának nevelt I. Miklós hadseregként irányította birodalmát
Százhetven éve, 1855. március 2-án halt meg I. Miklós cár, „Európa csendőre”, aki birodalmát az abszolutizmus utolsó európai védőbástyájának tekintette, leverte az 1830–31-es lengyel függetlenségi felkelést és az 1848–49-es magyar szabadságharcot, majd megindította a törökök ellen a krími háborút.
A vasútépítés fellendülése idején lett a magyar nehézipar egyik megalapozója
Kétszáztíz éve, 1814. november 6-án született a svájci Unter-Embrachban Ganz Ábrahám, a magyar nehézipar egyik megteremtője, akinek nevét a vállalatai mellett utcák és iskolák is viselik.