A bőség zavara a napfény városában – Egy nap Szegeden és környékén

A szegedi dóm és a Dóm tér

A szegedi dóm hivatalos neve Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, de Fogadalmi templomnak is nevezik, mert a város nagy részét elpusztító 1879-es árvíz után a szegediek megfogadták, hogy új templomot építenek. Az 1930-ban felszentelt neoromán stílusú dóm 81 méteres tornyaival Magyarország ötödik legmagasabb temploma és egyetlen 20. században épült római katolikus székesegyháza. Itt mutatja az időt hazánk legnagyobb toronyórája, és a második legnagyobb honi harang zúgása is itt hallható. A Fogadalmi templom előtt álló Dömötör-torony a 11. századi Szent Demeter-templom emlékét őrzi.

A szegedi dómot a város leghíresebb tere, a Rerrich Béla tervei alapján épült Dóm tér keretezi a püspöki palotával, illetve a Gál Ferenc Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem épületeivel. A téren körbefutó árkádok alatt tekinthető meg a Nemzeti Emlékcsarnok, domborművein a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiválóságaival. A velencei Szent Márk térhez hasonlóan 12 ezer négyzetméteres Dóm téren rendezték meg először – 1931-ben – a Szegedi Szabadtéri Játékokat, amely azóta is a vármegyeszékhely első számú nyári fesztiválja. 

A Kárász utcából a Széchenyi térre

Szeged belvárosának legismertebb sétálóutcájában, az Európa Nostra-díjas Kárász utcában egymást érik a boltok, a cukrászdák és az éttermek, a gyönyörűen felújított házakról nem is beszélve. Közöttük olyan műemlék jellegű épületre is bukkanhatunk, mint a romantikus stílusú Eisenstadter-ház, az eredetileg nyomdának épült Várnay-ház vagy a Kárász-ház, melynek erkélyéről Kossuth Lajos az utolsó nyilvános magyarországi beszédét tartotta 1849-ben.

A Kárász utcán végighaladva érkezünk el Szeged főterére, a Széchenyi térre. Az egykori szegedi vár és a mellette húzódó mocsár helyén kialakított ötvenezer négyzetméteres parkosított területet százéves platánfák, magnóliák, császárfák szegélyezik, de Széchenyi István, Vásárhelyi Pál és Klebelsberg Kunó szobrával is találkozhatunk. A karácsonyi vásároknak és egyéb városi rendezvényeknek is gyakran otthont adó tér szomszédságában áll a városháza, a bíróság, a főposta és a Tisza Szálló épülete.

A levakolt és restaurált Hősök kapuja

Szegeden járva mindenképpen érdemes megnézni az első világháborúban elesett 12 ezer szegedi katona emlékére készült Hősök kapuját is, amelyet Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára, Pogány Móric építőművész tervei alapján emeltek. Az 1937-ben felavatott, Aba-Novák Vilmos freskóival és Lőte Éva szobraival díszített neoklasszicista stílusú épületet a második világháború után bevakolták, mert Horthy Miklós képe is látható volt rajta, és mert a Rákosi-rendszer nem tűrte a királyságra utaló szimbólumokat. Az eredeti állapotot csak a rendszerváltozást követően állították helyre, a restaurálás során nagyobbrészt újrafestve Aba-Novák freskóit.

A kultúra szegedi fellegvárai

A város és a régió egyik kiemelkedő kulturális intézményének számító Móra Ferenc Múzeum Steinhardt Antal és Láng Adolf tervei alapján készült neoklasszicista stílusú épületét Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál találjuk. A több mint 1,2 millió nyilvántartott műtárgyat őrző közgyűjteményben az állandó és az időszaki kiállítások mellett komoly kutatómunka folyik, a főbb látnivalói között pedig Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének szén- és színvázlatát is megtekinthetjük. 

Érdemes legalább kívülről megnézni a szegedi kulturális élet másik fellegvárát, az 1883-ban épült Szegedi Nemzeti Színházat is, melynek eklektikus-neobarokk stílusú épülete a Vaszy Viktor téren áll. A Magyarországon harmadikként nemzeti jelzőt kapott intézményben két helyszínen – a 680 nézőt befogadó Nagyszínházban és a 281 férőhelyes Kisszínházban – folynak az előadások. Az elmúlt közel másfél évszázad során olyan legendás művészek léptek fel itt, mint Fedák Sári, Rátkai Márton, Jávor Pál, Bilicsi Tivadar, Dayka Margit és Simándy József, de Szabó István is itt forgatta Hanussen című filmjének több jelenetét.

Az Anna-kút és a két szegedi fürdő

Az Anna-kút Szeged belvárosában, a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút kereszteződésénél található artézi kút, melynek vizére 1927-ben bukkantak Vajna Ferenc geológus iránymutatásait követve. Mivel a dél-alföldi régió első hévízforrásának gyógyvize epe- és gyomorpanaszok, reumatikus, ízületi és bőrbetegségek kezelésére is alkalmas, ne csodálkozzunk, ha érkezésünkkor is sorban állnak a gyógyulni vágyók a virágokkal díszített forrásnál. Az Anna-kút mellett áll az Anna Fürdő patinás épülete, ahol az Anna-kút vizében gyógyíthatjuk magunkat, vagy pihenhetjük ki a városnézés fáradalmait. Ha pedig mozgalmasabb fürdőzéshez lenne kedvünk, csak át kell mennünk Újszegedre, ahol a Napfényfürdő Aquapolisz vár bennünket számos medencével, izgalmasan kanyargó csúszdákkal és egyéb vízi attrakciókkal. 

A Reök-palotától a Sóhajok hídjáig

Szeged bővelkedik szebbnél szebb szecessziós épületekben. Ezek egyike a Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán álló Regionális Összművészeti Központ, azaz a Reök-palota. A Magyar Ede tervezte szecessziós remekmű 1907-ben épült, majd száz év múlva született újjá és kapta meg jelenlegi funkcióját. A belváros legnagyobb szecessziós épülete az aranyszínű homlokzatú Gróf Palota, de fellelhetők szecessziós stílusjegyek az 1902-ben elkészült Új Zsinagógán is, amely kiváló akusztikájának és nagy befogadóképességének köszönhetően gyakran ad otthont koncerteknek, hangversenyeknek. Bár nem szecessziós, mégis jellegzetesen szegedi látnivaló a Városháza és a Bérpalota között ívelő Sóhajok hídja, amelyet Ferenc József szegedi látogatása alkalmából építették, hogy a Bérpalotában elszállásolt osztrák császár kényelmesen átsétálhasson a Városházába.

Hangulatos helyek természetbarátoknak

Szeged jellegzetessége, hogy a városhatárain belül is számos természeti látnivalóval rendelkezik. Ilyen például a város legnagyobb parkja, az Erzsébet-liget, melynek hosszanti sétányát hatalmas platánok szegélyezik, a gyepes tisztásait pedig hársak, tölgyek és juharok árnyékolják. A majálisoknak és fesztiváloknak is gyakran helyszínül szolgáló újszegedi park egy részében szabadtéri edzőtermek, sportpályák várnak, másutt pedig olyan, mintha egy erdőben sétálnánk. Szintén Újszegeden találjuk az Egyetemi Füvészkertet, amely ötezer növényfajt és fajtát mutat be, és a területén áll a Szegedi Csillagvizsgáló épülete is. Újszeged központjának kedvelt pihenőhelye a Holt-Maros zöld oázisa, számos madár és halfaj élőhelye, így nemcsak a piknikezők, hanem a horgászok számára is kitűnő célpont.

Különösen családoknak ajánlható a Szegedi Vadaspark, ahol földrészenként csoportosítva mutatják be a világ legkülönbözőbb részeiről származó állatokat, köztük olyan fajokat (például ködfoltos párduc, kígyászölyv, golyvás gazella, mezopotámiai dámvad, törpe lajhármaki), amelyek csak itt láthatók Magyarországon. A Szeged Kiskundorozsma városrészében álló több mint kétszáz éves dorozsmai szélmalom ma már nem működik, viszont látogatható: kiállításán a molnárok mindennapi eszközeivel és a malom egykori berendezéseivel ismerkedhetünk meg.

Az Ópusztaszeri Történeti Emlékparktól a makói Hagymatikumig

Akik esetleg szeretnének Szeged környékén is körülnézni, azoknak mindenképpen ajánlható Ópusztaszer, hiszen a Feszty-körképpel hívogató Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, illetve a világ harmadik legnagyobb sövényútvesztőjével váró Csillagösvény Élménypark is ezen a településen található. Ugyancsak érdemes útba ejteni a hagyma fővárosaként is emlegetett Makót, ahol a Makovecz Imre tervei alapján készült Hagymatikum Termál- és Gyógyfürdő hangulatos medencéi, illetve a Maros Kalandpart akadálypályái várják az érkezőket. A természetbarátok számára a Mártélyi Tájvédelmi Körzet a legjobb választás, hiszen a Tisza egyik holtágánál kialakított 2,6 kilométeres mártélyi ártéri tanösvényen kitűnően megfigyelhető a környék madárvilága.